124 József Attila verset fordított koreaira Jin Kyoung Ae, az ELTE oktatója

A szöuli Hankuk Idegennyelvi Egyetem 1992-ben indított magyar szakán ismerkedett meg József Attila munkásságával, ma pedig már Magyarországon él, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Távol-keleti Intézetében dolgozik és magyar verseket fordít koreai nyelvre Jun Kyoung Ae.

  • Székács Linda

Jin munkásságáról a magyar költészet napja alkalmából csütörtökön az RTL Fókusz című műsorában számoltak be.

A vele készült interjúban elmondja, hogy először az 1988-as szöuli olimpián figyelt fel Magyarországra, amikor eltűnődött azon, hogy egy ilyen kis ország hogyan tud ilyen erős lenni a sportokban. A magyar csapat ugyanis akkor nyolc sportágban összesen 23 érmet szerzett. 11 aranyat, 6 ezüstöt és 6 bronzérmet.

Az érdeklődése annyira megmaradt, hogy 1992-ben beiratkozott a szöuli egyetem frissen indult magyar szakára, ahol elmondása szerint először nem remekelt, a hanganyagokra pedig mindenki rácsodálkozott, annyira idegen hangzása volt a magyar nyelvnek.

Jin aztán 1995-ben több szaktársával Magyarországon töltött egy évet. Ekkor - elmondása szerint - sokat fejlődött, majd dél-koreába visszatérve is folytatta a tanulást. Mesterképzést végzett, majd 2000-ben visszatért Magyarországra és doktorandusz hallgató lett.

Tanulmányok publikálása helyett a fordítás és a versek felé fordult, szerinte ugyanis Magyarországot lehetetlen megérteni a magyar irodalom ismerése nélkül. És bár Koreában ismernek magyar szerzőket, például Petőfi Sándor, Márai Sándort és Kertész Imre műveit, a fordítások nehézkesek, mert kevesen beszélik a magyar nyelvet, és kevesebben vállalják, hogy egy már idegen nyelvre (például angolra) lefordított magyar verset újrafordítanak.

Jin Tverdota György irodalomtörténész segítségével 124 József Attila verset fordított le koreaira, amiket 2022-ben adott ki.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.