A szöuli Hankuk Idegennyelvi Egyetem 1992-ben indított magyar szakán ismerkedett meg József Attila munkásságával, ma pedig már Magyarországon él, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Távol-keleti Intézetében dolgozik és magyar verseket fordít koreai nyelvre Jun Kyoung Ae.
Jin munkásságáról a magyar költészet napja alkalmából csütörtökön az RTL Fókusz című műsorában számoltak be.
A vele készült interjúban elmondja, hogy először az 1988-as szöuli olimpián figyelt fel Magyarországra, amikor eltűnődött azon, hogy egy ilyen kis ország hogyan tud ilyen erős lenni a sportokban. A magyar csapat ugyanis akkor nyolc sportágban összesen 23 érmet szerzett. 11 aranyat, 6 ezüstöt és 6 bronzérmet.
Az érdeklődése annyira megmaradt, hogy 1992-ben beiratkozott a szöuli egyetem frissen indult magyar szakára, ahol elmondása szerint először nem remekelt, a hanganyagokra pedig mindenki rácsodálkozott, annyira idegen hangzása volt a magyar nyelvnek.
Jin aztán 1995-ben több szaktársával Magyarországon töltött egy évet. Ekkor - elmondása szerint - sokat fejlődött, majd dél-koreába visszatérve is folytatta a tanulást. Mesterképzést végzett, majd 2000-ben visszatért Magyarországra és doktorandusz hallgató lett.
Tanulmányok publikálása helyett a fordítás és a versek felé fordult, szerinte ugyanis Magyarországot lehetetlen megérteni a magyar irodalom ismerése nélkül. És bár Koreában ismernek magyar szerzőket, például Petőfi Sándor, Márai Sándort és Kertész Imre műveit, a fordítások nehézkesek, mert kevesen beszélik a magyar nyelvet, és kevesebben vállalják, hogy egy már idegen nyelvre (például angolra) lefordított magyar verset újrafordítanak.
Jin Tverdota György irodalomtörténész segítségével 124 József Attila verset fordított le koreaira, amiket 2022-ben adott ki.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
