Szerdán kezdetét vette az új tanév Afganisztánban, amiben a tálib hatalomátvétel óta már harmadik éve nem vehetnek részt a lányok.
Alig egy évvel a radikális iszlamista tálibok hatalomra kerülése után, 2022-ben a lányoknak megtiltották, hogy hatodik osztály felett iskolába járjanak, amit nem sokkal később kiterjesztettek az állami egyetemekre is.
Az ENSZ „nemi apartheidnek” minősítette a tálibok nőkkel szembeni korlátozásait. A nemzetközi nyomás mellett az országon belül is sokan tiltakoztak, de mégsem sikerült változást elérni.
Bár a legtöbb muszlim szerint a vallásuk megengedni a nőknek is az oktatásban való részvételt, a tálibok radikális nézeteibe ez már nem fér bele. Azonban arról, hogy honnan ered ez a gondolkodásmód, megoszlanak a vélemények.
Miért ennyire szigorúak a nőkre vonatkozó szabályok?
Számi Júszafzai veterán afgán újságíró és kommentátor tavaly a Radio Free Europe-nak fejtette ki véleményét, miszerint a női jogok ilyen súlyos korlátozása a tálibok kultúrájából ered.
Hitük szerint ugyanis a „nő helye a házban vagy a sírban van.” Ezt a gondolkodásmódot pedig csak tovább erősítik a papok és vallási vezetők, akik Mohamed kinyilatkozásait követik. A próféta ugyanis erősen óvja a nőket attól, hogy elhagyják az otthonaikat.
Júszafzai szerint más muszlim társadalmakban is vannak olyan vallási vezetők, akik szintén ezeket a nézeteket vallják, és támogatják a nők szerepkörének komolyabb korlátozásait. Ezt azonban általában a kormányok ellenzik vagy igyekeznek visszaszorítani.
Ezzel ellentétben John Mohammad Butt iszlámszakértő a tálibok oktatáspolitikáját a modern oktatással kapcsolatos konfliktussal magyarázta a lapnak.
„A probléma az, hogy a lányok oktatását Afganisztánban – sőt a modern oktatást általánosan – egy szekuláris programmal együtt vezették be”
- nyilatkozta a szakértő.
Már a húszas években is történtek próbálkozások az ország modernizálása érdekében, ami a nők helyzetét is nagyban befolyásolta volna. Ezt viszont akkor sem sikerült elérni, ugyanis a törzsi és közösségi vezetőknek sikerült megbuktatni az uralkodót. A későbbiekben pedig tovább fokozódott a modernitással és a szekularizmussal szembeni ellenállás az országban.
A történelmi viszályoknak köszönhetően egyes közösségekben a nők oktatása és szerepvállalása mélyen erkölcstelen lett és ideológiai meggyőződéssé vált. A tálibok jelenlegi vezetője pedig szintén ezt képviseli.
Az egyetemi hallgatók egy jelentős részének a munkavállalás nem választás kérdése vagy kiegészítő jövedelemforrás, hanem a felsőoktatási rendszerben való bennmaradás és a tanulmányok folytathatóságának kőkemény feltétele.
Hrabóczki Dániel 'Gundalf' története a volt helyettes államtitkár szerint arról is szól, hogy az iskola még mindig egy olyan világra készít fel, ami már nem létezik. Odrobina László szerint az oktatás legnagyobb hibája, hogy nem tud kilépni a politikai ciklusok logikájából, miközben a diákok már régen más szabályok szerint gondolkodnak.
Összeszedtük, hogy milyen témákból kellett rövid és hosszú esszéket írni az elmúlt években a középszintű töriérettségin.
Újabb videóban szólalt meg Pankotai Lili: a kormány fiataloknak szóló üzeneteire reagált, és közben felidézte a könnygázzal oszlatott diáktüntetések legmegrázóbb pillanatait is.
A műsorvezető egyre aktívabban vállal szerepet közéleti eseményeken, és már a jövőjét is részben a politikában képzeli el. Bár nem tartja magát politikusnak, nyitott arra, hogy idővel komolyabban is elköteleződjön ezen a területen, és ezért még hajlandó lenne az iskolapadba is visszaülni.
A pedagógusok közül sokan 2022-ben a sztrájkjog korlátozása után sokan polgári engedetlenséggel fejezték ki elégedetlenségüket, amely kirúgásokhoz és munkaügyi perekhez vezetett. A státusztörvény bevezetése, a béremelések és a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere pedig újabb feszültségeket szült a közoktatásban.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
