A diákok is demonstráltak március 15-én, összeszedtük a legfontosabb történéseket

Többféle megmozdulás, demonstráció és beszéd zajlott a fővárosban március 15-én. Legtöbben a nyilvánosságba nemrég berobbant Magyar Péterre voltak kíváncsiak.

  • Tornyos Kata

Március 15-re öt órára nagygyűlést szervezett az Egységes Diákfront, az ADOM Diákmozgalom, az Országos Közös Akarat és a Fridays For Future Magyarország összefogva Budapest Városházával. Eredetileg egy vonulást terveztek a Blaha Lujza tértől a Szabad sajtó útig, de ezt az egyre bővülő további programok bejelentései miatt végül lemondták.

Ugyanis szintén erre a napra a Tanítanék Mozgalom a Kétfarkú Kutyapárttal közös megmozdulást szervezett a Szabadság hídon, ahol a 14 órakor kezdődő hídfoglalást követően utcazenészekkel, jelöltbemutatókkal és gyerekprogramokkal várták a résztvevőket. De a legtöbben – több ezren – a Magyar Péter által meghirdetett zászlóbontásra mentek el. Magyar Péter, exfelesége Varga Judit lemondása után fordult szembe a NER-rel. Az eseményen elárulta, hogy pártot alapít és önálló oktatási és kulturális minisztériumot is ígért – a Telex tudósítása alapján.

Ezt követően sokan átmentek a főpolgármester által szervezett eseményre, ahol a már említett szervezetek aktivistái is felszólaltak. "Úgy érezzük, olyan országban élünk, ahol valahogy még nem közös ügyünk az oktatás, a lakhatás vagy egészségügy" – mondta például Schermann Fruzsina, az ADOM diákmozgalom tagja. Ádám Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetemről kirúgott docens is felszólalt, egykori munkahelyéről azt mondta, hogy "a vizsgacsalás és érdemtelen akadémiai előmenetel szimbólumává vált".

Délelőtt pedig Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Múzeum előtt tartott beszédet. Legutóbb 2019-ben beszélt a fővárosban a nemzeti ünnepen, azóta mindig vidéken tartotta ünnepi beszédeit. A Tanítanék Mozgalom aktivistái bejutottak az eseményre, ahova alufóliaszerű, fényvisszaverő anyaggal bevont kartonokat is vittek, hogy "tükröt tartsanak" a miniszterelnöknek.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.