Mennyire hatásos az „AI-detektor”?

Bár egyre elterjedtebb az AI és a ChatGPT-vel való visszaélés az egyetemeken, sok intézmény megtiltotta az ezeknek a felderítésére szolgáló eszközök használatát.

Az AI által generált munkák kiszűrésére egyre több opció létezik, amelyek nagy segítséget tudnának nyújtani az oktatásban is, ahol kifejezetten hasznos lehet egy olyan eszköz használata, ami felismeri, ha valaki a beadandóját vagy szakdolgozatát egy program segítségével készítette el, írja az Inside Higher Ed.

Az oldal szerint egyelőre mégis úgy látszik, hogy a tanárok tartózkodnak az ilyen eszközök használatától, attól tartva, hogy a plágium felderítésére szolgáló „AI-detektorok” csak több kárt okoznának, mint amennyit segítenének.

A felismerőprogramok jellemzően olyan szoftverekbe vannak integrálva, amelyekkel szövegeket lehet szkennelni, amik leginkább a helyesírás- vagy plágiumkereső programokra hasonlítanak.

Mégis a ChatGPT elindulása után nem sokkal világszerte több egyetem is betiltotta ezeknek a felismerőprogramoknak a használatát.

Ennek oka egészen egyszerű, ugyanis számos felismerőprogramot ítéltek már nem megbízhatónak vagy pontatlannak. Tavaly júniusban egy nemzetközi akadémikusokból álló kutatócsoport egy tucat hibás AI felismerő eszközt talált hibásnak.

Ugyanebben a hónapban a Marylandi Egyetem hallgatói is azt vizsgálták meg, hogy ezek az eszközök olyan szövegeket jelöltek meg hamisnak, amik nem is az AI által lettek előállítva, olyanokat pedig figyelmen kívül hagytak, amik egy az egyben generált szövegek voltak.

"Sok vállalat rengeteg finanszírozást gyűjt, és azt állítja, hogy olyan felismerőprogramokkal rendelkeznek, amelyeket megbízhatóan lehet használni, viszont egyikük sem magyarázza meg, mi alapján történik a szövegek értékelése”

- mondta Soheil Feizi, a Marylandi egyetem AI Laboratóriumának igazgatója, aki felügyelte a diákok kutatását.

A cikkben megszólalók szerint pedig további probléma ezekkel a programokkal, hogy a generált szövegek százalékos kimutatásán túl nem lehet visszakeresni, hogy honnan származnak a források.

„Nem lehet lemásolni vagy elemezni az észlelés során használt módszertant, tehát ez egy fekete doboz.”

- nyilatkozta Annie Chechitelli, a Turnitin – egy ingyenes plágium ellenőrző online program – termékigazgatója.

Annak ellenére, hogy sokan szkeptikusak az ellenőrző programokkal kapcsolatban, az AI technológia használatát és annak széles körű megismerését és oktatását továbbra is támogatják az oktatásban.

 

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.