Gyűrűk Ura rajongóknak kötelező: Tolkienról indult kurzus az egyik hazai egyetemen

Ha úgy gondolnátok, hogy a szabadon választható egyetemi órákra csak a kreditszerzés miatt érdemes beülni, akkor most eljött az ideje, hogy változtassunk ezen a nézeten. Hoztunk nektek egy igazán különleges előadást, amire tényleg érdemes bejárni. Füzessy Tamással beszélgettünk a híres íróról, J. R. R. Tolkienról és a műveiről szóló órájáról.

A Magyar Tolkien Társaság (MTT) közreműködésével a Károli Gáspás Református Egyetem Bölcsészkarán ebben a félévben is egyetemi kurzus indult a nagy mítoszalkotó, Tolkien életművéről. Az előadás címe: J. R. R. Tolkien – a modern mítoszteremtés és az ősi európai mitológiák.

A Tolkien Akadémia keretében már évek óta rendszeresen megszervezett óra előadójával, Füzessy Tamás Tolkien kutatóval beszélgettünk. Bár Tamásnak nem a tanári munka a főállása, egyetemen csak óraadóként tanít – ezért hozzátette, ebben van egyfajta amatőr lelkület – már több, mint húsz éve foglalkozik komolyabban Tolkien műveivel. Emellett a Magyar Tolkien Társaság tagja, annak 2002-es alapítása óta.

Gyűrűk Ura az egyetemen

Elsőre meglepő lehet, hogy - bár kultikus műről beszélünk - mégis egyetemi előadás keretében is foglalkoznak Tolkien munkáival. Tamás elmesélte nekünk, hogy míg a magyarországi egyetemeken is általában Tolkien műveit vagy annak kutatását nem tekintik akadémiai dolognak, ez külföldön nem így van. Ez a téma ugyanis közel sem egy egyszerű fantasy történet feldolgozásáról szól. Különösen a nyugati egyetemeken már nagyon régóta komoly tudományterületnek számít a Tolkien kutatás – hivatalos nevén: Tolkien Studies, melynek keretein belül neves egyetemi oktatók és tanszékek szerveznek rendszeresen programokat és nemzetközi konferenciákat, de rangos publikációk is születnek a témában.

Fantasy vagy mitológia?

Az órán kezdettől fogva azt a kérdéskört vizsgálják, hogy a Tolkien műveknek vannak-e az irodalmon túlmutató tartalmi vagy akár műfaji elemei. Azt a feltételezést veszik alapul, hogy Tolkien a műveivel valójában mítoszokat alkotott, amik a mitopoézis megtestesítői. Ugyanis, bár sokak között él még az a tévhit, hogy Tolkien egy fantasy író volt, ez nem igaz.

A professzor által alkotott világot nem egy műként, hanem egy mítoszként kell kezelni,

és Tamás is eszerint tartja az előadásait.

Így ha valaki az órára beülve arra számítana, hogy a Gyűrűk Ura történetéről általános csevegés folyik majd, azoknak csalódnia kell, mivel a kurzuson ennél sokkal többről van szó. A lelkes rajongók beleáshatják magukat a professzor munkáinak felszíni jelentései alá, ahol hosszú utazásra indulnak a mítoszteremtés mély tárnáiba.

A népszerű óra pedig mára már két féléves tantárggyá nőtte ki magát. Az első félévben a mesterséges mítosz módszertanáról, működéséről, eszközrendszeréről, valamit a tolkieni művek és a valódi mítoszok közötti viszonyrendszerről hallhattok előadásokat, a második félévben pedig a mitológia rétegeinek sorra vételé következik. Tamás ezalatt azt igyekszik megmutatni a hallgatóknak, hogy dolgozta ki Tolkien a világát úgy, hogy közben megteremtse azt a komplex érzést, amit a valódi mítoszoknak is tartalmaznia kell.

Ez már nem a kezdő szint

Ellátogattunk az órájára is, hogy megnézzük, mire vállalkoznak a hallgatók, ha felveszik a tárgyat. Az pedig már az első előadáson világossá vált, hogy ide bizony komolyabb háttértudás szükséges:  A Hobbit, A Gyűrűk Ura és A Szilmarilok is kötelező olvasmány ahhoz, hogy az egyetemisták megértsék az órán elhangzottakat.

Kérdésünkre, hogy kiknek ajánlaná az óráit azt a választ kaptuk, hogy azoknak, akik szeretik Tolkien szövegeit és érzik benne azt a fajta mélységet, ami több, mint ami csak magában a konkrét történetben olvasható. Emellett pedig azoknak, akiket pontosan érdekel, hogyan is működik ez a különleges alkotás.

Tamás pedig azt is megígéri, hogy ha a órája elvégzése utána a hallgatók újra olvassák a műveket, akkor sok olyan dolgot ismernek majd fel tudatosan, amit előtte talán csak tudat alatt érezhettek a szövegekben. Hozzátette még, hogy számára is ezt jelentette a Tolkien kutatásban való elmélyedés. Ezért is szeretné átadni ezt a fajta szemléletet, hogy általa egy sokkal komplexebb, izgalmasabb és teljesebb értelmezést láthassanak a hallgatók.

Fel tudtok fejből sorolni 5 törp nevet A Hobbitból?

Ha nem, akkor valószínűleg már a vizsga beugróján elhasalnátok. Viszont azok, akik komolyan veszik az órai követelményeket, azoknak páratlan lehetősége nyílik. Ugyanis az oktató támogatja azokat, akik a szóbeli vizsga helyett elmerülnének egy komoly beadandó megírásában. Számos példa volt már arra, hogy a jól sikerült írásokat megjelentették az MTT oldalán vagy akár a nyomtatott folyóiratukban, a Lassi Laurië-ban.

Tolkien népszerűsítése akadémiai szinten

Az óra igyekszik egy nagyon átfogó képet adni Tolkien műveiről, és azokat a maguk teljességében bemutatni. Tartalmi mélysége és komplexitása miatt viszont a két féléves kurzuson túl is még bőven lehetne vele szélesebb körben is foglalkozni.

A Tolkien kutató szerint Magyarországon az irodalomtudományi szférára ráférne, hogy a Tolkien világot és az életművét, mint akadémiai tanulmányi területet, sokkal jobban elfogadják. Ezért reméli, hogy a kurzusával tehet ennek a tudományágnak a népszerűsítése érdekében. Főleg, mivel hallgatói közül már többen választották Tolkient szakdolgozati témájuknak, és az óráira is nagy az érdeklődés, így a kurzusa mindenképp sikeresnek mondható.

A Tolkien Akadémia az előadásokra nem csak az egyetemek hallgatóit várja - akik másik intézményekből vendéghallgatóként is jelen lehetnek -, hanem bárkit, akit érdekel J. R. R. Tolkien munkássága és megismerné műveinek komolyabb mögöttes tartalmát.

Ha kedvet kaptatok csatlakozni az órához, akkor a társaság oldalán minden információt megtaláltok róla. Emellett az előadások egy része online is hallgatható, viszont - ha nincs akadálya - érdemes inkább személyesen részt venni rajtuk.

Kép forrása: Magyar Tolkien Társaság

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?