A Durhami Egyetem tanulmányának célja, hogy hogy jobban megismerjük a világegyetemet és galaxisunkat, a Tejútrendszert és az is kiderülhet, milyen sebességgel tágul az univerzum és milyen lesz a jövőnk.
A tudósok kétmillió távoli galaxist, csillagot, illetve kvazárt, azaz csillagszerű objektumot figyeltek meg egy projekt első szakaszában, amelynek célja, hogy elkészüljön az univerzum részletes, 3D-s térképe. A tanulmány, amelynek keretében több ezer képet készítettek a robotika segítségével az éjszakai égboltról, előmozdítja, hogy jobban megismerjük a világegyetemet és galaxisunkat, a Tejútrendszert. A Durhami Egyetem kutatói és nemzetközi tudományos szakértők megfigyelték a galaxisunkon kívüli objektumokat, és hogy a fényük hogyan bomlik le különböző színekre vagy hullámhosszokra. Ez segít ugyanis kideríteni, milyen sebességgel tágul az univerzum és hogy milyen fizikai tulajdonságai vannak a különböző galaxisoknak és kvazároknak.
A kutatás keretében először tették közzé a Sötét Energia Spektroszkópiai Műszer (DESI) által szerzett adatokat. A 80 terabájtnyi adathalmaz több mint 3500 felvételből származik, amelyek hat hónap alatt készültek az éjszakai égboltról. Ez az első lépés abban a folyamatban, amelynek során a tudósok több mint negyvenmillió galaxist, kvazárt és csillagot terveznek feltérképezni.
Scientists have observed 2 million distant #galaxies, #quasars and #stars that will help create the most detailed 3D map of the #Universe ever. Researchers @DurhamPhysics are part of the team behind the first release of data from @desisurvey. Read more ������https://t.co/7Z0aMKFNd0 pic.twitter.com/aKrtI2TbkT
— Durham University (@durham_uni) June 13, 2023
Carlos Frenk, a Durhami Egyetem kutatója szerint a DESI az eddigi legambiciózusabb vállalkozás, amely a tudomány olyan elemi kérdéseire keresi a választ, mint például az, hogy miből áll a világegyetemünk, hogyan nyerte el mai formáját, és mit tartogat a jövő.
(Kiemelt kép: Durham University / Twitter)
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
