Napi tudomány: Négy új bolygó létét erősítették meg a Naprendszeren kívül

Még a NASA fedezte fel őket, de egy olyan műholddal, ami gyakran változtatja látómezejét, még nem tudták teljes bizonyossággal igazolni a létezésüket, ami most megtörtént.

  • Eduline/MTI

A Tejútrendszer négy új exobolygójának, vagyis Naprendszeren kívüli planétájának létét erősítette meg egy nemzetközi kutatócsoport az Európai Űrügynökség (ESA) és a Svájci Űrhivatal Cheops űrteleszkópja segítségével a berni és a genfi egyetem bejelentése alapján. Az ESA Twitter-oldalán azt írta, ezek a „mini Neptunuszoknak” becézett rejtélyes bolygók egyik naprendszerbelihez sem hasonlóak.

A Föld és a Neptunusz közti méretű négy exobolygó a Tejútrendszer négy csillaga körül kering közelebb, mint a Merkúr a Naphoz. Első nyomaikat még az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Tess küldetése fedezte fel, ám mivel az ottani műhold 27 naponta változtatja látómezejét, ez megakadályozta abban, hogy hosszabb pályán keringő bolygókat találjon – magyarázta Hugh Osborn, a berni egyetem munkatársa.

A műhold azonban így meg tudta figyelni a bolygók átvonulását a csillagaik előtt, amikor egy kitakarják azok fényének egy részét. Amikor a Tess két évvel később ugyanazt a területet pásztázta, ismét hasonló átvonulásokat figyelt meg ugyanazon csillagok előtt. Viszont ennek ellenére sem lehetett minden kétséget kizáróan bebizonyítani az exobolygók létét, mert még kulcsfontosságú információk hiányoztak. Ekkor jött a képbe a Cheops űrteleszkóp. A tudósok kiszámították az exobolygók vélhető keringési idejét, és az űrteleszkópot a Tess által már megfigyelt csillagokra irányították a várható átvonulás időpontjában.

A Cheopsnak többszöri próbálkozás után sikerült is lencsevégre kapnia a bolygókat, megerősítve létezésüket.

A négy frissen igazolt exobolygó fényes csillagok körül kering, így tökéletes jelöltek arra, hogy a NASA James Webb űrteleszkópja vagy az ESA Ariel-missziója megvizsgálja őket. Spektroszkópjaikkal felfedezhetik ugyanis, mit tartalmaz a légkörük, és azt megállapíthatják, hogy milyen a külső rétegeik összetétele – közölte az ESA.

(Kiemelt képünk illusztráció, forrás: NASA / ESA / CSA)

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.