Hogyan változtatta meg a koronavírus a gyerekek táplálkozását, testmozgását, és milyen lelki hatásai voltak/vannak a járványhelyzetnek? Ezek a kérdések is előkerülnek majd a Zöld Követ Egyesület és a Felelős Szülők Iskolája által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.
Március 2-án 18 órakor "Táplálkozás, testmozgás és lélek - a COVID hatásai a gyermekekre" címmel szervez kerekaszal-beszélgetést a Zöld Követ Egyesület a Felelős Szülők Iskolája szakmai együttműködésével. A rendezvényen olyan szülői problémákra keresik majd a választ, mint: " a gyereknek nincs motivációja, nincs kedve tanulni" vagy "nem kitartó, minden sportot abbahagy, szinte még mielőtt elkezdené".
A kerekasztal-beszélgetésen olyan szakértők vesznek részt, akik maguk is nap mint nap gyerekekkel, családokkal foglalkoznak: ott lesz Aznar-Martiner Izabella zumbaoktató és közérzet-specialista, Hérák Anita védőnő, Nagy Tímea olimpikon, vívónő, gyógypedagógus, a moderátor pedig Tibeszky Moni Lisa újságíró, a Felelős Szülők Iskolája alapító-ügyvezetője.
A rendezvényt március 2-án (szerda) 18-20 óra között a Villányi úti Konferenciaközpontban (1114 Budapest, Villányi út 11-13.) tartják majd. A részvétel ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött, a jelentkezési felületet ide kattintva éritek el.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
