Több diákolimpián is sikeresen szerepeltek a magyar diákok - íme az idei eredmények

Bár a koronavírus-járvány miatt idén nem tartottak annyi diákolimpiát, mint ahogy azt a korábbi években megszokhattuk, illetve a versenyek nagyrésze online platformra került át, ennek ellenére a magyar diákok idén is számos tantárgyból remekeltek. Most megmutatjuk összesítve az idei év eredményeit.

  • Eduline

Áprilisban rögtön egy szomorú hírről kellett beszámolnunk: a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) befejezettnek nyilvánította a diákolimpia 2019/2020-as idényét. A határozat értelmében a diákolimpia versenyei március 11-ével lezárultak, kizárólag az addig megrendezett országos döntőkben elért eredmények tekintendők érvényesnek, további eredményeket nem állapítottak meg, azaz 2020-ban diákolimpiai bajnok, illetve további helyezettek kihirdetésére sem került sor. 

Kisebb kihagyás után több diákolimpia is alkalmazkodott az idei rendkívüli helyzethez, és online szervezték meg a versenyeket. Az első online diákolimpia - amiről beszámoltunk - kémiából volt (54. nemzetközi Mengyelejev-diákolimpia), itt hét érmet szereztek a magyar diákok - két ezüst-, és öt bronzérmet zsebeltek be, a további három induló pedig dícséretet kapott. 

Az online kémia diákolimpia után, az Európai Fizikai Diákolimpia online kiadásában (EuPhO) ért el kiváló helyezést a magyar csapat. Egy ezüst-, és két bronzéremmel zárták a versenyt, egy diák pedig dícséretben részesült.

Négy érmet szereztek a magyar középiskolások a Nemzetközi Kémiai Diákolimpián is, ahol 59 ország 231 diákja vett részt július 23. és 30. között. A négy indulóból mindannyian kiemelkedően szerepeltek, egy ezüstérem és három bronzérem született. 

Habár az idei, nagasaki-i 31. Nemzetközi Biológiai Diákolimpia a járványügyi helyzetből adódóan elmaradt, augusztus 11. és 12-én a versenyzők az IBO Challenge-en mérhették össze tudásukat, ahol mindenki az anyaországában teljesíthette a központilag meghatározott feladatokat. A válaszlapokat be kellett szkennelni és visszaküldeni, ezek alapján zajlott az értékelés. A szervezők úgy döntöttek, hogy ebben a rendszerben nem biztosíthatók a tökéletesen egységes munkakörülmények, ezért idén nem hirdettek helyezéseket, hanem medálokat osztottak. Négy érmet - két ezüst- és két bronzérmet - sikerült bezsebelniük a magyar indulóknak. 

A magyar diákok a Közép-Európai Informatikai Diákolimpián (CEOI) is eredményesen szerepeltek: egy ezüst- és két bronzérmet szereztek. A versenyen tizenhárom ország ötvenöt, húsz évesnél fiatalabb diákja vett részt Nagykanizsán. De a Nemzetközi Informatikai Diákolimpián induló magyar diákokra is büszkék lehetünk, ugyanis 87 ország 343 középiskolása közül mind a négy magyar induló ezüstérmes lett.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu