Magyar siker az online tartott diákolimpián: hét érmet nyertek a diákok

Jól szerepelt a magyar csapat a koronavírus-járvány miatt online tartott 54. nemzetközi Mengyelejev-diákolimpián, hét érmet nyertek a kémiaversenyen - tájékoztatta a csapat vezetője vasárnap az MTI-t.

  • Eduline/MTI

A nemzetközi tudományos diákolimpiák sorában most először személyes találkozás nélkül, de egységes feltételekkel 28 ország 130 diákja mérhette össze kémiatudását a legnehezebbnek tartott nemzetközi kémiaversenyen. Az elméleti feladatsorokat mindenki a hazájában, személyes és videofelügyelet mellett írta meg angolul vagy oroszul, a javítást a feladatszerzőkkel szintén videokapcsolaton át vitatták meg a versenyzők - ismertette a csapatvezető, Magyarfalvi Gábor, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Karának adjunktusa

A diákolimpiát áprilisban Budapesten rendezték volna meg, de a világjárvány miatt nem tudták megtartani - ahogyan a többi diákolimpiát sem. Magyarország rendezőként tíz diákot nevezhetett, közülük ezüstérmet (14-39. helyezés) kapott Kapdos Ádám (Fazekas Mihály Gimnázium, Debrecen) és Benkő Dávid (Fazekas Mihály Gimnázium, Budapest). Bronzérmet (40-78. hely) szerzett Ficsór István Dávid (Református Gimnázium, Kecskemét), Kozák András (ELTE Apáczai Gimnázium), Fajszi Bulcsú (Fazekas Mihály Gimnázium, Budapest), Babcsányi István (Fazekas Mihály Gimnázium, Budapest) és Borbás Balázs (Kökönyösi Gimnázium, Komló). Simon Vivien (ELTE Apáczai Gimnázium), Kóta Kata (Radnóti Miklós Gimnázium, Szeged) és Garamvölgyi István (Katona József Gimnázium, Kecskemét) dicséretet kapott.

Jó hír nemcsak könyvmolyoknak: újra nyitva vannak a budapesti könyvtárak

Mivel a nyáron több időtök van olvasni vagy éppen kutatómunkát végezni, jó, ha tudtok róla, hogy számos könyvtár újra kinyitotta kapuit.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu