Jó hír nemcsak könyvmolyoknak: újra nyitva vannak a budapesti könyvtárak

Mivel a nyáron több időtök van olvasni vagy éppen kutatómunkát végezni, jó, ha tudtok róla, hogy számos könyvtár újra kinyitotta kapuit.

  • Eduline

Újra lehet válogatni a polcokról a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár bibliotékáiban, így nem szükséges előzetesen megrendelni a könyveket - közölte korábban az intézmény az MTI-vel.

A már megnyitott könyvtárakban csütörtöktől a teljes szolgáltatási paletta elérhetővé válik. A Központi Könyvtárban is újra használható lesz valamennyi olvasói tér. A szabadpolcos övezet és Sárkányos Gyerekkönyvtár mellett a Budapest Gyűjtemény, a Zenei Gyűjtemény és a Szociológiai Gyűjtemény is várja látogatóit, továbbá a raktári kéréseket is teljesítik - írják.

A Központi Könyvtár - az olvasói igényeket figyelembe véve - minden csütörtökön meghosszabbított nyitvatartási idővel, 10 és 20 óra között tart nyitva. Valamint jó hír, hogy július 22-én a többi 31 könyvtárukat is újranyitják.

Országos Széchényi Könyvtár

A Kézirattár, a Régi Nyomtatványok Tára, a Színháztörténeti és Zeneműtár, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár és a Történeti Fénykép- és Videótár 2020. július 14-étől szintén újra fogadja olvasóit - írja az intézmény honlapján.

Egyetemi Könyvtár és Levéltár

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár könyvtári szolgáltatásai már 2020. június 17. óta igénybe vehetők. Július 13-tól azonban az Egyetemi Levéltár is újra várja a kutatókat a szokásos nyitvatartással, keddtől csütörtökig 9 és 16 óra között - tette közzé a könyvtár honlapján.

Az intézmények a koronavírus-fertőzés miatt kialakult járványügyi szabályok betartására külön felhívták a figyelmet.

„Nem szabad Péternek tétlenkednie" - latin dolgozatok 1801-ből

A Budapesti Történeti Múzeum - Vármúzeum régi latin dolgozatokról osztott meg képeket Facebook oldalán.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.