„Nem szabad Péternek tétlenkednie” – latin dolgozatok 1801-ből

A Budapesti Történeti Múzeum – Vármúzeum régi latin dolgozatokról osztott meg képeket Facebook oldalán.

  • Eduline

2013-ban a Budapest, I. kerület Toldy Ferenc utca 80. számú ház felújításakor a tetőszerkezet gerendái közül került elő 40 db latin röpdolgozat 1801-es dátumozással. A papírdarabkák mérete: 10x15 cm – írja a BTM Vármúzeum Facebook posztjában. Valószínűleg egy ebben a házban élt tanár hagyatékából kerülhettek ide a kisméretű papírlapokra írott latin röpdolgozatok.

A Buda helymegjelölés, az aznapi dátum és a tanulók nevei a jobb vagy a bal felső sarokban olvashatóak: Joannes Huber, Joseph Petyko, Petri Petyko, Balthazár Pecleberg, Joseph Berger, Andreae Nemes, Ludovici Szegedi, Josephi Piskovics. Német, magyar és délszláv (horvát, szerb?) vezetéknevűek a diákok. Tanárok vagy tanársegédek nevei is láthatóak néhány papíron, miszerint javította (convexit): Johannes Karg, Josephus, Roskovics, Grabacsány.

A dolgozatokat 1801. május 24-28. között írták a tanulók Budán, valószínűleg a Budára költöztetett nagyszombati egyetem gimnáziumában. Igen eltérőek az írásképek: „előfordul köztük egyszerű „iskolás” írás, szálkás dőltbetűs és barokkos-kalligrafikus jellegű is. Általánosságban elmondható, hogy lendületes, „kiírt” írásképeket látunk, ami magasabb szintű iskolázottságot feltételez.”

A tanár a példamondatokat valószínűleg szóban diktálta magyarul vagy németül, és ezt kellett helyesen leírnia a tanulóknak latinul. „Non licet Petro otiosum esse.” „Nem szabad Péternek tétlenkednie.” A dolgozatok címe: Constructiones és Exercitium, ami magyarul gyakorlatokat jelent.

Az egyik dolgozaton olvasható a Syntaxim szó, ami ún. latin iskolát, vagyis kisgimnáziumot jelent. Ebben az időszakban a gimnáziumoknak két fajtája volt. A kisgimnáziumban csak latin grammatikát tanítottak három, illetve négy éven keresztül, ide a diákok 10 és 16 éves koruk között jártak. A nagygimnázium első négy évében szintén csak a latin nyelvet tanították, az utolsó két évben foglalkoztak más tantárgyakkal.

A röpdolgozatokat nagy valószínűséggel a budai gimnázium első vagy második grammatikai osztályát végző tanulók írták. A diákok közül nyolcuk neve bukkan fel a Pesti Egyetem anyakönyvében, ami azt jelenti, hogy sikeresen elvégezték a középiskolát és 3-5 évvel később megkezdhették felsőfokú tanulmányaikat.

A nagy pénz teszt: kik vannak a bankjegyeiken?

A következő tesztből kiderül, hogy mennyire ismeritek a zsebetekben lapuló bankjegyeket. Nap mint nap használjuk őket, de vajon egyből tudja mindenki, hogy melyik bankjegyen ki látható? Puskázni nem ér!

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.