Aki az érettségi után külföldön kezdi meg felsőfokú tanulmányait, az örökre elhagyhatja az országot, aki viszont marad, az nyitva hagy egy ajtót, megmarad a lehetősége a váltásra - véli Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
Az MTA vezetőjével készült interjú hétfőn jelent meg a 444.hu-n, melyben megkerülhetetlen volt a közoktatás helyzete.
Az akadémikus szerint a magyar oktatáspolitika nem gondolta át eléggé, hogy a technikai fejlődés közepette milyen tudással kell felvértezni a diákokat, hogy sikeresek lehessenek az életben. Ennek megfelelően vizsgálni kell, hogy miként lehet bevonni az oktatásba a telefonokat vagy tableteket, de azt is vizsgálni kell, hogy ezek valóban jó hatással lesznek-e rájuk hosszútávon. Elmondta azt is, hogy több pénzt kell biztosítani, valamint magasabb fizetést, hogy valóban érdekelté tegye a fiatalokat a tanári pálya iránt.
Az MTA - Lovász elképzeléséhez illeszkedve - egy éve indította el pedagógiai kutatásait 15 munkacsoportban, ennek eredményei márciusban várhatók - egy két héttel korábbi sajtótájékoztatón pusztán véletlennek nevezte, hogy a kutatás egybeesett a közoktatási tiltakozásokkal. A későbbiekben is folytatnák a munkát, akkor már 4 éves időtartamra írnák ki a kutatói pályázatokat, hogy megtalálják és kidolgozzák a legkorszerűbb oktatási módszereket.
Felmerült, hogy mi történik, ha az MTA kutatói más eredményre jutnak egy kutatás végén, mint ami a kormány elképzelése volt. Lovász szerint azonban a 150 bizottságuk szakmai véleménye egyben nem az Akadémia vagy az ő véleménye, ezt jelezni is szokta, ha "csörög a telefon" a kormány részéről. Azonban Lovásznak minden kutatót képviselnie kell a tudományt szolgálva, függetlenül attól, hogy a kutató bal vagy jobboldali-e.
Az MTA kutatói is meghívást kaptak és részt is vesznek a Közoktatási kerekasztal ülésein, az egy éve zajló kutatások során nem volt konfliktus a kormány és az MTA között, mert míg a kormány rövid és középtávú átalakításokat hozott, addig az MTA kutatói a hosszútávú megoldásokat keresték - véli Lovász. Palkovics Lászlóval oktatási államtitkárral havonta találkozik, eddig inkább a felsőoktatásban volt ennek látszatja az elnök szerint, azóta jobb az MTA és a felsőoktatás kapcsolata.
A felsőoktatásra készülő fiatalokról úgy véli, szerencsésebb, ha pár évet még Magyarországon töltenek, ugyanis akkor elindulhat a beilleszkedése a magyar tudományos életbe is, míg ha egyből külföldre megy, akkor ezektől a lehetőségekről elesik egy fiatal.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
