Lovász László: Az MTA hosszútávú megoldást keres a közoktatásban

Aki az érettségi után külföldön kezdi meg felsőfokú tanulmányait, az örökre elhagyhatja az országot, aki viszont marad, az nyitva hagy egy ajtót, megmarad a lehetősége a váltásra - véli Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

  • Eduline
Stiller Ákos

Az MTA vezetőjével készült interjú hétfőn jelent meg a 444.hu-n, melyben megkerülhetetlen volt a közoktatás helyzete.

Az akadémikus szerint a magyar oktatáspolitika nem gondolta át eléggé, hogy a technikai fejlődés közepette milyen tudással kell felvértezni a diákokat, hogy sikeresek lehessenek az életben. Ennek megfelelően vizsgálni kell, hogy miként lehet bevonni az oktatásba a telefonokat vagy tableteket, de azt is vizsgálni kell, hogy ezek valóban jó hatással lesznek-e rájuk hosszútávon. Elmondta azt is, hogy több pénzt kell biztosítani, valamint magasabb fizetést, hogy valóban érdekelté tegye a fiatalokat a tanári pálya iránt.

Az MTA - Lovász elképzeléséhez illeszkedve - egy éve indította el pedagógiai kutatásait 15 munkacsoportban, ennek eredményei márciusban várhatók - egy két héttel korábbi sajtótájékoztatón pusztán véletlennek nevezte, hogy a kutatás egybeesett a közoktatási tiltakozásokkal. A későbbiekben is folytatnák a munkát, akkor már 4 éves időtartamra írnák ki a kutatói pályázatokat, hogy megtalálják és kidolgozzák a legkorszerűbb oktatási módszereket.

MTI / Mohai Balázs

Felmerült, hogy mi történik, ha az MTA kutatói más eredményre jutnak egy kutatás végén, mint ami a kormány elképzelése volt. Lovász szerint azonban a 150 bizottságuk szakmai véleménye egyben nem az Akadémia vagy az ő véleménye, ezt jelezni is szokta, ha "csörög a telefon" a kormány részéről. Azonban Lovásznak minden kutatót képviselnie kell a tudományt szolgálva, függetlenül attól, hogy a kutató bal vagy jobboldali-e.

Az MTA kutatói is meghívást kaptak és részt is vesznek a Közoktatási kerekasztal ülésein, az egy éve zajló kutatások során nem volt konfliktus a kormány és az MTA között, mert míg a kormány rövid és középtávú átalakításokat hozott, addig az MTA kutatói a hosszútávú megoldásokat keresték - véli Lovász. Palkovics Lászlóval oktatási államtitkárral havonta találkozik, eddig inkább a felsőoktatásban volt ennek látszatja az elnök szerint, azóta jobb az MTA és a felsőoktatás kapcsolata.

A felsőoktatásra készülő fiatalokról úgy véli, szerencsésebb, ha pár évet még Magyarországon töltenek, ugyanis akkor elindulhat a beilleszkedése a magyar tudományos életbe is, míg ha egyből külföldre megy, akkor ezektől a lehetőségekről elesik egy fiatal.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.