Lovász László: Az MTA hosszútávú megoldást keres a közoktatásban

Aki az érettségi után külföldön kezdi meg felsőfokú tanulmányait, az örökre elhagyhatja az országot, aki viszont marad, az nyitva hagy egy ajtót, megmarad a lehetősége a váltásra - véli Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

  • Eduline
Stiller Ákos

Az MTA vezetőjével készült interjú hétfőn jelent meg a 444.hu-n, melyben megkerülhetetlen volt a közoktatás helyzete.

Az akadémikus szerint a magyar oktatáspolitika nem gondolta át eléggé, hogy a technikai fejlődés közepette milyen tudással kell felvértezni a diákokat, hogy sikeresek lehessenek az életben. Ennek megfelelően vizsgálni kell, hogy miként lehet bevonni az oktatásba a telefonokat vagy tableteket, de azt is vizsgálni kell, hogy ezek valóban jó hatással lesznek-e rájuk hosszútávon. Elmondta azt is, hogy több pénzt kell biztosítani, valamint magasabb fizetést, hogy valóban érdekelté tegye a fiatalokat a tanári pálya iránt.

Az MTA - Lovász elképzeléséhez illeszkedve - egy éve indította el pedagógiai kutatásait 15 munkacsoportban, ennek eredményei márciusban várhatók - egy két héttel korábbi sajtótájékoztatón pusztán véletlennek nevezte, hogy a kutatás egybeesett a közoktatási tiltakozásokkal. A későbbiekben is folytatnák a munkát, akkor már 4 éves időtartamra írnák ki a kutatói pályázatokat, hogy megtalálják és kidolgozzák a legkorszerűbb oktatási módszereket.

MTI / Mohai Balázs

Felmerült, hogy mi történik, ha az MTA kutatói más eredményre jutnak egy kutatás végén, mint ami a kormány elképzelése volt. Lovász szerint azonban a 150 bizottságuk szakmai véleménye egyben nem az Akadémia vagy az ő véleménye, ezt jelezni is szokta, ha "csörög a telefon" a kormány részéről. Azonban Lovásznak minden kutatót képviselnie kell a tudományt szolgálva, függetlenül attól, hogy a kutató bal vagy jobboldali-e.

Az MTA kutatói is meghívást kaptak és részt is vesznek a Közoktatási kerekasztal ülésein, az egy éve zajló kutatások során nem volt konfliktus a kormány és az MTA között, mert míg a kormány rövid és középtávú átalakításokat hozott, addig az MTA kutatói a hosszútávú megoldásokat keresték - véli Lovász. Palkovics Lászlóval oktatási államtitkárral havonta találkozik, eddig inkább a felsőoktatásban volt ennek látszatja az elnök szerint, azóta jobb az MTA és a felsőoktatás kapcsolata.

A felsőoktatásra készülő fiatalokról úgy véli, szerencsésebb, ha pár évet még Magyarországon töltenek, ugyanis akkor elindulhat a beilleszkedése a magyar tudományos életbe is, míg ha egyből külföldre megy, akkor ezektől a lehetőségekről elesik egy fiatal.

Hozzászólások

Hiába sokszoros a túljelentkezés, évek óta gyakorlatilag ugyanannyi a férőhely a hat-és nyolcévfolyamos gimnáziumokban

25 962 diák tanult hat-vagy nyolcosztályos gimnáziumban a 2024/2025-ben, amely nagyjából megegyezik az előző tanévek adataival – derült ki a KSH adataiból. Annak ellenére nem emelkedett a férőhelyek száma, hogy a „kisgimnáziumi” férőhelyek után óriási az igény. A tavalyi felvételi eljárásban volt olyan topgimnázium, ahol az egyik tagozatra mintegy tízszeres volt a túljelentkezés.

Ingyenes próbaérettségi 2026: az összes feladatlap és megoldókulcs egy helyen

Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.

Felvételi 2026: mi következik a jelentkezés után?

Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket. A felsőoktatási felvételi folyamata azonban még korántsem ért véget: a ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki, addig pedig több fontos határidő és teendő vár a jelentkezőkre.