Lovász László: Az MTA hosszútávú megoldást keres a közoktatásban

Aki az érettségi után külföldön kezdi meg felsőfokú tanulmányait, az örökre elhagyhatja az országot, aki viszont marad, az nyitva hagy egy ajtót, megmarad a lehetősége a váltásra - véli Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

  • Eduline
Stiller Ákos

Az MTA vezetőjével készült interjú hétfőn jelent meg a 444.hu-n, melyben megkerülhetetlen volt a közoktatás helyzete.

Az akadémikus szerint a magyar oktatáspolitika nem gondolta át eléggé, hogy a technikai fejlődés közepette milyen tudással kell felvértezni a diákokat, hogy sikeresek lehessenek az életben. Ennek megfelelően vizsgálni kell, hogy miként lehet bevonni az oktatásba a telefonokat vagy tableteket, de azt is vizsgálni kell, hogy ezek valóban jó hatással lesznek-e rájuk hosszútávon. Elmondta azt is, hogy több pénzt kell biztosítani, valamint magasabb fizetést, hogy valóban érdekelté tegye a fiatalokat a tanári pálya iránt.

Az MTA - Lovász elképzeléséhez illeszkedve - egy éve indította el pedagógiai kutatásait 15 munkacsoportban, ennek eredményei márciusban várhatók - egy két héttel korábbi sajtótájékoztatón pusztán véletlennek nevezte, hogy a kutatás egybeesett a közoktatási tiltakozásokkal. A későbbiekben is folytatnák a munkát, akkor már 4 éves időtartamra írnák ki a kutatói pályázatokat, hogy megtalálják és kidolgozzák a legkorszerűbb oktatási módszereket.

MTI / Mohai Balázs

Felmerült, hogy mi történik, ha az MTA kutatói más eredményre jutnak egy kutatás végén, mint ami a kormány elképzelése volt. Lovász szerint azonban a 150 bizottságuk szakmai véleménye egyben nem az Akadémia vagy az ő véleménye, ezt jelezni is szokta, ha "csörög a telefon" a kormány részéről. Azonban Lovásznak minden kutatót képviselnie kell a tudományt szolgálva, függetlenül attól, hogy a kutató bal vagy jobboldali-e.

Az MTA kutatói is meghívást kaptak és részt is vesznek a Közoktatási kerekasztal ülésein, az egy éve zajló kutatások során nem volt konfliktus a kormány és az MTA között, mert míg a kormány rövid és középtávú átalakításokat hozott, addig az MTA kutatói a hosszútávú megoldásokat keresték - véli Lovász. Palkovics Lászlóval oktatási államtitkárral havonta találkozik, eddig inkább a felsőoktatásban volt ennek látszatja az elnök szerint, azóta jobb az MTA és a felsőoktatás kapcsolata.

A felsőoktatásra készülő fiatalokról úgy véli, szerencsésebb, ha pár évet még Magyarországon töltenek, ugyanis akkor elindulhat a beilleszkedése a magyar tudományos életbe is, míg ha egyből külföldre megy, akkor ezektől a lehetőségekről elesik egy fiatal.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.