Aki az érettségi után külföldön kezdi meg felsőfokú tanulmányait, az örökre elhagyhatja az országot, aki viszont marad, az nyitva hagy egy ajtót, megmarad a lehetősége a váltásra - véli Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
Az MTA vezetőjével készült interjú hétfőn jelent meg a 444.hu-n, melyben megkerülhetetlen volt a közoktatás helyzete.
Az akadémikus szerint a magyar oktatáspolitika nem gondolta át eléggé, hogy a technikai fejlődés közepette milyen tudással kell felvértezni a diákokat, hogy sikeresek lehessenek az életben. Ennek megfelelően vizsgálni kell, hogy miként lehet bevonni az oktatásba a telefonokat vagy tableteket, de azt is vizsgálni kell, hogy ezek valóban jó hatással lesznek-e rájuk hosszútávon. Elmondta azt is, hogy több pénzt kell biztosítani, valamint magasabb fizetést, hogy valóban érdekelté tegye a fiatalokat a tanári pálya iránt.
Az MTA - Lovász elképzeléséhez illeszkedve - egy éve indította el pedagógiai kutatásait 15 munkacsoportban, ennek eredményei márciusban várhatók - egy két héttel korábbi sajtótájékoztatón pusztán véletlennek nevezte, hogy a kutatás egybeesett a közoktatási tiltakozásokkal. A későbbiekben is folytatnák a munkát, akkor már 4 éves időtartamra írnák ki a kutatói pályázatokat, hogy megtalálják és kidolgozzák a legkorszerűbb oktatási módszereket.
Felmerült, hogy mi történik, ha az MTA kutatói más eredményre jutnak egy kutatás végén, mint ami a kormány elképzelése volt. Lovász szerint azonban a 150 bizottságuk szakmai véleménye egyben nem az Akadémia vagy az ő véleménye, ezt jelezni is szokta, ha "csörög a telefon" a kormány részéről. Azonban Lovásznak minden kutatót képviselnie kell a tudományt szolgálva, függetlenül attól, hogy a kutató bal vagy jobboldali-e.
Az MTA kutatói is meghívást kaptak és részt is vesznek a Közoktatási kerekasztal ülésein, az egy éve zajló kutatások során nem volt konfliktus a kormány és az MTA között, mert míg a kormány rövid és középtávú átalakításokat hozott, addig az MTA kutatói a hosszútávú megoldásokat keresték - véli Lovász. Palkovics Lászlóval oktatási államtitkárral havonta találkozik, eddig inkább a felsőoktatásban volt ennek látszatja az elnök szerint, azóta jobb az MTA és a felsőoktatás kapcsolata.
A felsőoktatásra készülő fiatalokról úgy véli, szerencsésebb, ha pár évet még Magyarországon töltenek, ugyanis akkor elindulhat a beilleszkedése a magyar tudományos életbe is, míg ha egyből külföldre megy, akkor ezektől a lehetőségekről elesik egy fiatal.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
