Nincs teljesítménykényszer, nincsenek bajnoki tabellák, a gyerekeket pedig nem osztják „tehetségesekre” és „tehetségtelenekre”. Akkor hogy lehet, hogy a norvég gyereksport-modell mégis olyan futballistákat nevel, akik ma a világ legjobbjai között szerepelnek?
Lassan véget ér a labdarúgó-világbajnokság, melynek során az elmúlt időszakban hatalmas figyelmet kaptak a norvég válogatott tagjai, illetve a csapat kiemelkedő eredményei. A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány szerint azonban érdemes górcső alá venni azt is, milyen másfajta, a megszokottnál jóval emberibb szemlélet jellemzi azt a rendszert, amelyből ezek a játékosok kinőttek.
Az alapítvány által közzétett Facebook-bejegyzés kitér arra a futótűzként elterjedt videóra is, amelyben egy oslói általános iskola diákjai közösen, kivetítőn követték végig a norvég válogatott Szenegál elleni mérkőzését, majd a lefújás után ők is csatlakoztak a játékosok azóta ikonikussá vált „evezős” ünnepléséhez. Az alapítvány azt írja, a norvég futball sikerei mögött nem az áll, hogy a rendszer már egészen fiatal korban nagy teljesítménykényszert helyez a gyerekekre. Éppen ellenkezőleg: a játék örömét, a sport szeretetét, a közösségi élményt és a gyermekjogok érvényesülését helyezi előtérbe. Az alapítvány pontosan ezért emeli ki a norvég modellt követendő példaként.
Norvégiában továbbá nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a gyermekkor felhőtlenül teljen mindenki számára, így a legkisebbeknél nincsenek bajnoki tabellák, trófeák, valamint országos versenyeztetés – a hosszú távú cél ugyanis, hogy a gyerekek minél tovább örömüket leljék a mozgásban.
A modell másik fontos eleme, hogy a hangsúly nem a versenyen, hanem a készségfejlesztésen, a közösségi élményeken és a sport szeretetén van. A gyerekeknek lehetőségük van kipróbálni magukat, hibázni és fejlődni anélkül, hogy folyamatos teljesítménykényszer nehezedne rájuk.
Ennek része az is, hogy kisiskolás korban nem választják szét a gyerekeket „tehetséges” és „kevésbé tehetséges” csoportokra. A rendszer abból indul ki, hogy a gyerekek eltérő ütemben fejlődnek, ezért a később érő sportolóknak is esélyt kell adni. Az alapítvány szerint ez a szemlélet hosszú távon nemcsak a gyerekek jóllétét szolgálja, hanem a sporteredményekre is pozitív hatással lehet.
„Ebben a rendszerben nem a korai kiválasztás a cél, hanem az, hogy minél több gyerek maradjon a sportban. Bármilyen sportban. Nem kell kilencévesen focistának lenned, hogy majd húszévesen foci világbajnokságon rúgd a gólokat. Csak sportolnod kell, még csak nem is versenyszerűen, hanem magáért a sport öröméért. Végtelenül felszabadító és örömteli azt látni és tapasztalni, hogy ez a szemlélet nem csak emberileg működik, hanem ilyen nagyon eredményes is. Még több ilyen példát magunknak és a világnak” – olvasható a posztban.
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány a norvég példa kapcsán saját Nemecsek Sport programjára is felhívta a figyelmet. A kezdeményezés célja, hogy a magyar sportegyesületekben is erősödjön a gyermekvédelem, és olyan környezet alakuljon ki, ahol a fiatal sportolók biztonságban érezhetik magukat.
Az alapítvány szerint a sportnak nemcsak a teljesítményről kell szólnia: legalább ennyire fontos, hogy a gyerekek pozitív élményekkel gazdagodjanak, közösséget találjanak, és hosszú távon is megőrizzék a mozgás iránti motivációjukat.
Térítésmentesen látogathatnák a 16 év alatti gyerekek a látvány-csapatsportágak első osztályú bajnoki mérkőzéseit egy új belügyminisztériumi jogszabálytervezet szerint. Az ingyenes belépő nemcsak a gyerekeknek, hanem egy kísérőjüknek is járna.
Még három hosszabb pihenő vár rátok idén: mutatjuk a dátumokat.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
A juttatás 400 ezer rászoruló gyereket érint.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Ketten bronzérmet, ketten pedig dicséretet kaptak a magyar csapatból.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Mostantól nem lesz elég csupán jól megírni egy beadandót.
