Térítésmentesen látogathatnák a 16 év alatti gyerekek a látvány-csapatsportágak első osztályú bajnoki mérkőzéseit egy új belügyminisztériumi jogszabálytervezet szerint. Az ingyenes belépő nemcsak a gyerekeknek, hanem egy kísérőjüknek is járna.
Új kedvezményeket vezetne be a Belügyminisztérium a Sportoló Nemzet Program keretében, amely részeként a 16 év alatti gyerekek ingyenesen látogathatnák a látvány-csapatsportágak hazai rendezésű, első osztályú bajnoki mérkőzéseit.
Fontos kiemelni, hogy a hatályos magyar jogszabályok (a társasági adóról szóló törvény) szerint látványcsapatsportnak hat sportág minősül: a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong és a röplabda. Vagyis ez többek között azt jelentené, hogy ingyen mehetnek NB I-es focimeccsekre a 16 év alattiak.
A tervezet szerint az ingyenes belépő a rendelkezésre álló jegykontingens erejéig lenne elérhető. A kedvezmény a köznevelésben és a szakképzésben nappali tagozaton tanuló, 16 év alatti diákokat illetné meg, amennyiben érvényes diákigazolvánnyal rendelkeznek.
Nem maradnának ki a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek sem. Ők intézményi igazolással akkor is jogosultak lennének az ingyenes belépésre, ha nem rendelkeznek hagyományos tanulói jogviszonnyal. A kedvezmény a szociális intézményekben élő vagy nappali ellátásban részesülő 16 év alatti gyerekekre is kiterjedne.
A jogszabálytervezet alapján a kedvezmény nemcsak a gyerekeket érintené: minden jogosult mellett egy kísérő is ingyenesen léphetne be a mérkőzésekre. A gyermekvédelmi szakellátásban élő gyerekek esetében a törvényes képviselő helyett az általa meghatalmazott nagykorú személy is elkísérhetné a gyereket, a kísérőnek azonban előzetesen regisztrálnia kellene a Sportoló Nemzet Programba.
A tervezet más kedvezményeket is tartalmaz. Ezek között szerepel legalább 10 százalékos kedvezmény az állami fenntartású sportlétesítmények lakossági belépőire és bérleteire, legalább 30 százalékos kedvezmény egyes hazai sportesemények jegyeire, valamint kedvezmények sporteszközök vásárlására vagy bérlésére, sportszolgáltatásokra és sportfesztiválok belépőire.
A jogszabálytervezetet július 21-ig lehet véleményezni.
Az oktatási miniszter szerint az előző kormányban az oktatás egy mostohagyerek volt, melyet „egy hozzá nem értő nyugdíjas rendőr” és „egy állami pénzeket kampánycélokra osztogató, korrupt gyógyszerész” irányított.
Nem a jogi vagy az orvosi képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat 2025-ben. 480 feletti pontokat olyan levelező szakokon hirdettek, ahova főleg 27 év felettiek jelentkeztek vagy csak egy-egy diákot vettek fel.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Egyetlen „igennel” adott egyértelmű választ Magyar Péter arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Az oktatási miniszter szerint az előző kormányban az oktatás egy mostohagyerek volt, melyet „egy hozzá nem értő nyugdíjas rendőr” és „egy állami pénzeket kampánycélokra osztogató, korrupt gyógyszerész” irányított.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
