A 2026-2027-es tanévtől országosan egységes értékelési rendszert vezetnek be a román közoktatásban. A cél, hogy ugyanaz a jegy minden iskolában ugyanazt a tudásszintet jelentse, csökkenjen a tanárok közötti eltérő osztályozási gyakorlat, és megszűnjenek a szimpátia vagy éppen büntetés alapján adott jegyek.
A román Hivatalos Közlönyben megjelent rendelet szerint az új rendszert a következő tanévtől az elemi és általános iskolákban, valamint a középiskolák kilencedik évfolyamán vezetik be. A felsőbb középiskolai évfolyamokra fokozatosan terjesztik ki, számolt be róla a Maszol.
A reform célja, hogy megszüntesse az iskolák és a pedagógusok közötti jelentős különbségeket az értékelésben. Az oktatási tárca szerint jelenleg ugyanaz a jegy nem feltétlenül ugyanazt a tudást tükrözi egy nagyvárosi elitiskolában és egy vidéki intézményben.
A Maszolnak nyilatkozó Kiss Imre, Kovászna megye főtanfelügyelője szerint a jelenlegi rendszer egyik legnagyobb problémája, hogy sok diák kiváló év végi bizonyítványt szerez, miközben az országos vizsgákon – például a képességvizsgán vagy az érettségin – jóval gyengébben teljesít. Úgy fogalmazott:
A jelenlegi rendszerben nagyok a különbségek, amit a mindennapi gyakorlatban is észlelünk. Nemcsak az iskolák, hanem a tanárok értékelése között is komoly eltérések vannak
Az új rendszer minden kötelező tantárgyhoz egységes értékelési kritériumokat rendel. A jegyeket a jövőben nem elsősorban a pedagógus szubjektív megítélése, hanem előre meghatározott tudásszintek és kompetenciák alapján kell majd megállapítani.
A román oktatási tárca szerint ezzel visszaszorítható lesz a túlzottan szigorú vagy túlzottan engedékeny osztályozás, valamint megszűnhetnek a szimpátia vagy fegyelmezési célból adott jegyek is.
Kiss Imre szerint az új rendszer előnye, hogy a jegyek országosan összehasonlíthatók lesznek, így jobban megmutatják majd a tanulók tényleges tudását és fejlődését.
A reform nem azt jelenti, hogy minden diáknak ugyanazt a teljesítményt kell nyújtania. Az értékelési rendszerben különböző tudásszinteket – alap-, megerősített és haladó szintet – határoznak meg, így a pedagógusok azt is nyomon követhetik, hogy egy tanuló saját korábbi teljesítményéhez képest mennyit fejlődött.
A főtanfelügyelő szerint az alapvető elv az, hogy ugyanaz az alapszintű tudás minden romániai iskolában ugyanazt jelentse.
Az új szabályok alkalmazását a tanfelügyelőségek is figyelemmel kísérik majd. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, hogy elsődlegesen nem a büntetés, hanem a szakmai segítségnyújtás a cél.
Mint mondta, a tanfelügyelők elsősorban konzultációkkal támogatják majd a pedagógusokat az új rendszer alkalmazásában, és csak azokkal szemben indulhat eljárás, akik szándékosan megtagadják az előírások betartását.
Az oktatási tárca abban bízik, hogy az egységes értékelési rendszer hosszabb távon nemcsak a jegyek hitelességét erősíti, hanem a nemzetközi méréseken, például a PISA-felméréseken is javíthatja a román diákok eredményeit.
Romániában kísérleti jelleggel új kerettantervet vezetnek be a középiskolákban, amelynek célja a diákok és tanárok számára is rugalmasabb, élményszerűbb és gyakorlatiasabb oktatási környezet megteremtése. A reform lényege, hogy ne egy merev, minden iskolára kötelező tantervet írjon elő az állam, hanem lehetőséget adjon az intézményeknek innovatív tantervi struktúrák kipróbálására.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
