A 2026-2027-es tanévtől országosan egységes értékelési rendszert vezetnek be a román közoktatásban. A cél, hogy ugyanaz a jegy minden iskolában ugyanazt a tudásszintet jelentse, csökkenjen a tanárok közötti eltérő osztályozási gyakorlat, és megszűnjenek a szimpátia vagy éppen büntetés alapján adott jegyek.
A román Hivatalos Közlönyben megjelent rendelet szerint az új rendszert a következő tanévtől az elemi és általános iskolákban, valamint a középiskolák kilencedik évfolyamán vezetik be. A felsőbb középiskolai évfolyamokra fokozatosan terjesztik ki, számolt be róla a Maszol.
A reform célja, hogy megszüntesse az iskolák és a pedagógusok közötti jelentős különbségeket az értékelésben. Az oktatási tárca szerint jelenleg ugyanaz a jegy nem feltétlenül ugyanazt a tudást tükrözi egy nagyvárosi elitiskolában és egy vidéki intézményben.
A Maszolnak nyilatkozó Kiss Imre, Kovászna megye főtanfelügyelője szerint a jelenlegi rendszer egyik legnagyobb problémája, hogy sok diák kiváló év végi bizonyítványt szerez, miközben az országos vizsgákon – például a képességvizsgán vagy az érettségin – jóval gyengébben teljesít. Úgy fogalmazott:
A jelenlegi rendszerben nagyok a különbségek, amit a mindennapi gyakorlatban is észlelünk. Nemcsak az iskolák, hanem a tanárok értékelése között is komoly eltérések vannak
Az új rendszer minden kötelező tantárgyhoz egységes értékelési kritériumokat rendel. A jegyeket a jövőben nem elsősorban a pedagógus szubjektív megítélése, hanem előre meghatározott tudásszintek és kompetenciák alapján kell majd megállapítani.
A román oktatási tárca szerint ezzel visszaszorítható lesz a túlzottan szigorú vagy túlzottan engedékeny osztályozás, valamint megszűnhetnek a szimpátia vagy fegyelmezési célból adott jegyek is.
Kiss Imre szerint az új rendszer előnye, hogy a jegyek országosan összehasonlíthatók lesznek, így jobban megmutatják majd a tanulók tényleges tudását és fejlődését.
A reform nem azt jelenti, hogy minden diáknak ugyanazt a teljesítményt kell nyújtania. Az értékelési rendszerben különböző tudásszinteket – alap-, megerősített és haladó szintet – határoznak meg, így a pedagógusok azt is nyomon követhetik, hogy egy tanuló saját korábbi teljesítményéhez képest mennyit fejlődött.
A főtanfelügyelő szerint az alapvető elv az, hogy ugyanaz az alapszintű tudás minden romániai iskolában ugyanazt jelentse.
Az új szabályok alkalmazását a tanfelügyelőségek is figyelemmel kísérik majd. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, hogy elsődlegesen nem a büntetés, hanem a szakmai segítségnyújtás a cél.
Mint mondta, a tanfelügyelők elsősorban konzultációkkal támogatják majd a pedagógusokat az új rendszer alkalmazásában, és csak azokkal szemben indulhat eljárás, akik szándékosan megtagadják az előírások betartását.
Az oktatási tárca abban bízik, hogy az egységes értékelési rendszer hosszabb távon nemcsak a jegyek hitelességét erősíti, hanem a nemzetközi méréseken, például a PISA-felméréseken is javíthatja a román diákok eredményeit.
Romániában kísérleti jelleggel új kerettantervet vezetnek be a középiskolákban, amelynek célja a diákok és tanárok számára is rugalmasabb, élményszerűbb és gyakorlatiasabb oktatási környezet megteremtése. A reform lényege, hogy ne egy merev, minden iskolára kötelező tantervet írjon elő az állam, hanem lehetőséget adjon az intézményeknek innovatív tantervi struktúrák kipróbálására.
A ponthatárok kihirdetése után minden évben sokan szembesülnek azzal, hogy hajszálon múlt a felvételük. Van, aki két-három ponttal, mások mindössze egyetlen ponttal maradnak le a kiszemelt szakról. Ilyenkor szinte azonnal felmerül a kérdés: lehet fellebbezni? Kérhető a pontszám újraszámítása? Módosulhat még a besorolási döntés?
Miskovits Marcit, Kovács Kristófot és Belanót kérdeztük a Pont Ott Partin.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Jelenleg 256 csecsemő és kisgyerek rekedt a kórházban azért, mert nem sikerült nekik időben megfelelő gondozási helyet találni.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
