Bocsánatot kért a bíróságon a karateedző, aki a szolnoki kalandparkban felrúgott egy hétéves kisfiút
Állítása szerint át fogja vállalni a gyerek mentális egészségügyi kezelésének költségeit.
Ítéletet hoztak a szolnoki kalandparkban kisfiút felrúgó karateedző ügyében. A tárgyaláson az is kiderült, hogy a férfi a gyereknek azután sem kegyelmezett, hogy a 7 éves az eséstől a fejét a futópályába ütötte.
A Szolnoki Járásbíróság közleménye szerint a táborozók 2024. július 11-én délelőtt a szolnoki kalandparkba mentek, ahol a kalandpályákon kívül egy rekortánborítású futókör van.
A 7 éves kisfiú, miután a kalandparkban dolgozó személyzet a sisakot és a védőruházatot ráadta, az egyik társával összeveszett, majd leült és sírni kezdett.
A karateedző ekkor ment oda hozzá, és rászólt, hogy fejezze be a sírást, azonban a gyerek továbbra is sírt. Ekkor a férfi a 7 éves hóna alá nyúlt és felállította, majd a közelben lévő futópálya közepére kísérte, azért, hogy megfenyítse.
Ezután a karateedző megfogta a kisfiú vállát és a föld felé tolta, ezután pedig a lábait erővel hátulról kirúgta. A gyerek megpördült a levegőben, a fejét, a kezét a rekortán futópályába ütötte.
A 7 éves fiú tovább zokogott, de a férfi még akkor sem „kegyelmezett” neki.
Hisztizzél, hisztizzél, ahogy a kislányok szoktak
– mondta neki, majd visszament a gyerekhez, és álló helyzetbe rántotta, utána egy palackból vizet locsolt az arcába.
„Mi van, kislány vagy?! Sírjál!” – mondta, ezután pedig a gyerek fejét a sisakjánál fogva hátrahajtva a fejére is vizet öntött.
Végül a többi gyerektől megkérdezte, „akar-e még valaki hisztizni, mert itt van nála az orvosság, meggyógyítja”. Ezután a férfi a síró kisfiút leültette az egyik padra.
Bár a gyereknek nem lett semmilyen sérülése, a bíróság szerint fennállt a reális lehetősége annak, hogy 8 napon túl gyógyuló gerincvelő-sérülése (pl. nyaki gerincvelő-sérülés) keletkezzen.
A Szolnoki Járásbíróság első fokon az 57 éves férfit védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett, súlyos testi sértés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek, amiért 1 év – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönre és 400 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, valamint 5 évre mindennemű karatetevékenységtől mint foglalkozástól – különösen a karate oktatásától, edzésektől, bemutatóktól és versenyzéstől – eltiltotta. Az ítélet nem jogerős.
Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy egy szolnoki karateedző úgy felrúgott egy 8 éves gyereket a kalandparkban, hogy a fiú a levegőben megpördült és a fejére esett. A Novák Katalin által kitüntetett férfi egykori tanítványa, Hagyó Márton szerint az edző rendszeresen visszaélt az erejével és bántalmazta a tanítványait.
Állítása szerint át fogja vállalni a gyerek mentális egészségügyi kezelésének költségeit.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.