Bocsánatot kért a bíróságon a karateedző, aki a szolnoki kalandparkban felrúgott egy hétéves kisfiút

Állítása szerint át fogja vállalni a gyerek mentális egészégügyi kezelésének költségeit.

  • Rodler Lili

Tavaly nyáron térfigyelő kamerák rögzítették, amint az edző a futópályán kirúgja a hétéves gyerek lábait, olyan erővel, hogy az a fejére esik és magzatpózban a földön marad. A bántalmazó férfi ezt követően elsétált.

2,5 év börtönbüntetést kértek a gyereket felrúgó jászberényi karateedzőre

A karateedző a bíróság februári előkészítő ülésén még tagadta bűnösségét, illetve még ennél is korábban a bocsánatkérés felé sem tett konkrét lépéseket. Most azonban több oldalnyi nyomtatott papírról, hosszan olvasta fel vallomását. Ebben elismerte, hogy hibázott, bocsánatot kért, és kijelentette, hogy sajnálja a történteket – közölte az RTL Híradó.

Belátta, hogy hibázott és bocsánatot kért a karateedző, aki a vád szerint tavaly nyáron felrúgott egy hétéves fiút a szolnoki kalandparkban. Ezt térfigyelő kamerák rögzítettek. A férfi a bírósági tárgyaláson vállalta, hogy kifizeti a gyerek orvosi kezelésének költségeit. A kisfiú anyja szerint gyerekében örökre nyomot hagynak a történtek.

Posted by RTL Híradó on Tuesday, May 13, 2025

A híradó azt is felidézte, hogy tavaly júliusban az eset napvilágra kerülésekor, hatalmas közfelháborodást keltette. Többek között azért is, mivel a Novák Katalin által korábban kitüntetett A. Tibor több korábba tanítványa is felszólalt, hogy őket is bántalmazta, kifejezetten agresszív fenyítési módszerekkel.

Combost vagy gyomrost kérsz? Így büntette a karateedző edzéseken a gyerekeket

Ezek után nem sokkal a jászberényi önkormányzat visszavonta az edző kitüntetéseit, majd a Nemzeti Tehetség Központ is bejelentette, hogy elveszi a férfitől a Bonis Bona - A nemzet tehetségeiért járó díjat. Illetve a Magyar Karateszövetség végleg eltiltotta, a klubját pedig kizárták a szervezetből.

A férfi most azt mondta, tettekkel is szeretné bizonyítani megbánását. Ezt pedig olyan módon szeretné megtenni, hogy átvállalja a gyerek orvosi- illetve pszichológiai kezelésének költségeit.

Tóth Géza, A. Tibor ügyvédje ugyanakkor kifejtette, hogy nem értenek egyet a korábban megfogalmazott „védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett súlyos testi sértés kísérlete és a kiskorú veszélyeztetése miatti vádpontokkal”. Úgy gondolja, hogy, vagy csak az egyik, vagy csak a másik vádpontnak megállapításának van helye, ezért arra fognak törekedni, hogy ezt bizonyítani is tudják a tárgyalás további szakaszában.

A tárgyalás csütörtökön tanúk meghallgatásával fog folytatódni.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.