Bukta Imre - Letűnt vidéki állatok / Godot Galéria
A kortárs magyar képzőművészet egyik legjelentősebb, nemzetközileg is elismert alakja egy Heves megyei faluban, Mezőszemerén él és alkot. Bukta Imre autodidakta művészként indult az 1970-es években, és munkássága szorosan kapcsolódik a vidéki, mezőgazdasági élethez. Alkotásai a mindennapi falusi élet tárgyaiból és szereplőiből merítenek, változatos eszközökkel.
Legújabb (2025–26-os) festményei a magyar vidék egykori állatait idézik meg, miközben rólunk, mai emberekről is szólnak. Gyermekkori emlékek és jelenkori valóság keveredik bennük. Különleges hangulatú, újító műveivel a Godot Galériában találkozhat a közönség.
Megtekinthető: április 25-ig keddtől péntekig 10 és 14, szombaton 10 és 13 óra között.
„Mögötte senki, benne mindenki” - Kalán Viktória kiállítása / Kollab
Mi történik az egyénnel, amikor a társadalmi elvárások és a saját döntéseink rétegei végérvényesen rárakódnak a biológiai lényünkre? A kiállítás az identitásképződés fizikai és ontológiai folyamatát követi végig: azt a pontot, ahol a nyers létezés rítusok és maszkok alatt átíródik.
A tárlat alapvető dilemmája a látható és láthatatlan közötti feszültség. Ha az identitás nem egy belső, fix igazság, hanem ismételt gesztusok és rétegek sorozata, akkor a maszk alatt valójában nem marad más, csak az űr. Ebben a vákuumban azonban megszületik a szabadság: mivel mögötte senki nincs, a nézői fantázia által benne mindenki ott lehet.
Megtekinthető: 2026. április 10. - május 3.
A képlettől a képig | A dataizmus művészete – Barabási Albert-László kiállítása / Műcsarnok
A Műcsarnok új kiállítása bevezeti a látogatókat a dataizmus fogalmába, és megmutatja, hogyan hatja át mindennapjainkat, gyakorlatilag minden lépésünket. A tárlat középpontjában Barabási Albert-László, a nemzetközileg elismert hálózatkutató áll, akinek kutatásai az adatokból kirajzolódó hálózatok működését vizsgálják.
Az utóbbi öt évben Barabási nagyszabású képzőművészeti, festői projektekbe fogott, maga köré egy egész műhelyt (Barabási Atelier) szervezett, és Budapesten három teljes nyáron át hozott létre egy sajátos festészeti projektfüzért, amelynek kiindulópontját minden esetben valamilyen adat vagy adatelemzés adta.
A kiállítás részletesen feltárja a Barabási Lab és a Barabási Atelier kapcsolatát: hogyan kísérletezik Barabási a tudományos csoportmunka és az alkotóműhely működésének összehangolásával, kik dolgoznak vele az „art” és kik a „science” környezetben, és miként keverednek ezek a munkafolyamatok.
Megtekinthető: 2026. március 6. - május 10.
Irány a Galaxis! Magyarország és az űrkorszak | 1957–1983 / Budapesti Történeti Múzeum
Az űrkorszak alapjaiban formálta át a valóságról, térről és időről alkotott képet: az űrből látott Föld új perspektívát adott, miközben a határtalanság és a hősiesség fogalma is új értelmet nyert. A változás nemcsak a tudományban, hanem a képzeletben és a jövőről alkotott elképzelésekben is megjelent, egyszerre keltve lelkesedést és félelmet.
Az Irány a Galaxis! kiállítás az 1957-tel, az első szputnyik fellövésével kezdődő űrkorszakban vizsgálja a tudomány és a technika átalakulását, illetve a képzelet és a valóság új viszonyának lenyomatait a kultúra különböző területein.
A középpontban az űrhajó és az űrhajós áll: a Vosztoktól és Gagarintól kezdve, a Holdra szállás szemléleti fordulatán át egészen a magyar űrvágyak beteljesüléséig, Farkas Bertalan visszaérkezéséig és ünnepléséig. A tárlaton űrt megjárt tárgyak, az űrhajóskultusz képei, videóinterjúk és tudományos dokumentumok mutatják be, miként jelent meg az űrkorszak a nyilvános és a személyes terekben.
Megtekinthető: 2026. március 4. - július 31.
Black Mirror. A jövő hosszú árnyéka / Ludwig Múzeum
A Ludwig Múzeum gyűjteményében markáns csoportot alkotnak azok a kortárs művek, amelyek elképzelt jövőképekkel foglalkoznak, és a jelent gyakran egyfajta megvalósult disztópiaként értelmezik. A kiállítás 90 alkotása „fekete tükörként” működik: nemcsak a jelenre reflektál, hanem lehetséges jövőket is felvillant, segítve annak felismerését, mit érdemes elkerülni.
A „fekete tükör” egyszerre utal a kikapcsolt digitális kijelzők sötét felületére és a technológiai zavarokra, miközben kulturális jelentését erősítette Black Mirror, Charlie Brooker disztópikus sorozata. Ugyanakkor a fogalom gyökerei az okkult hagyományokig nyúlnak vissza: a fekete tükör jóslóeszközként, a rejtett tudás és alternatív valóságok közvetítőjeként is szolgált.
A kiállítás egy hosszabb kutatás első állomásaként a disztópia fogalmán keresztül vizsgálja a gyűjtemény műveit és kapcsolódó alkotásokat. A válogatás tematikus egységek mentén kapcsolódik a közelmúlt hazai képzőművészeti diskurzusaihoz.
Megtekinthető: 2026. április 8. - október 18.
LOWBROW GOES ON - kortárs magyar alkotók kiállítása / Deák17 Galéria
A művészet peremvidékeiről, valamint prominens alkotótereiből érkező kortárs magyar képző- és iparművészek csoportos kiállítása a hazai művészeti szcéna határátlépéseit és párbeszédeit vizsgálja. A humorral, iróniával, nosztalgiával és némi szürrealizmussal átitatott, hagyományos és progresszív hordozókon bemutatásra kerülő műveiket a pop- és/vagy szubkultúra világa ihlette.
Megtekinthető: 2026. január 28. - április 25.
Így spórolhattok diákként a színházjegyeken
A színházi világnap alkalmából összegyűjtöttük, hogy egyes színházakban milyen kedvezményeket tudtok igényelni diákként.
