Több száz brit fiatalt tiltanak el hetekre a közösségi médiától

A kormány kísérleti programja a 16 év alattiak esetleges tiltásáról szóló konzultációval párhuzamosan zajlik.

Több száz brit tinédzser vesz részt egy kormányzati pilotprogramban, amelynek keretében teljesen vagy részlegesen eltiltják őket a közösségimédia-használattól. A program egy szélesebb körű konzultációval párhuzamosan zajlik, amely azt vizsgálja, hogy indokolt-e a közösségi média használatának betiltása a 16 év alattiak számára az Egyesült Királyságban – írja a Guardian.

A félrevezető videók miatt számos fiatal tévesen hiszi, hogy autista vagy ADHD-s

A kísérlet során a mintegy 300 résztvevő egy részét teljesen letiltják a közösségi médiáról, ezzel modellezve egy otthoni tiltás gyakorlati megvalósítását.

Egy másik csoport esetében éjszakai használati korlátozást vezetnek be, illetve napi egy órában maximálják a legnépszerűbb platformok – köztük az Instagram, a TikTok és a Snapchat – használatát. Lesznek olyan résztvevők is, akik semmilyen korlátozással nem szembesülnek, így lehetővé válik a különböző csoportok tapasztalatainak összehasonlítása. A hathetes program célja annak feltérképezése, miként befolyásolják ezek az intézkedések a fiatalok mindennapi életét.

Újabb szigorítás a YouTube-on: erősebb szülői kontroll jön a rövid videók fölött

Liz Kendall technológiai miniszter hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés célja a különböző lehetőségek valós környezetben történő kipróbálása. Ezzel párhuzamosan egy független kutatás is elindul, amely a világ első nagyszabású tudományos vizsgálata lesz a közösségimédia-használat csökkentésének serdülőkre gyakorolt hatásairól. A vizsgálat többek között a szorongás szintjét, az alvás minőségét, a családdal és barátokkal töltött időt, az általános jóllétet, a testképet, a társas összehasonlítás mértékét, az iskolai hiányzásokat és a zaklatás előfordulását elemzi. A kutatásban mintegy 4000, 12–15 év közötti diák vesz részt Bradford tíz középiskolájából.

A brit parlament képviselői külön vizsgálatot indítottak a digitális eszközök és a közösségi média gyermekek agyfejlődésére gyakorolt hatásáról. A tudományos, innovációs és technológiai bizottság azt vizsgálja, hogy a rendelkezésre álló idegtudományi kutatások elegendő alapot nyújtanak-e a szakpolitikai döntésekhez. A vizsgálat kiterjed arra is, hogy az eszközhasználat során felszabaduló dopamin és más hormonok milyen hatással vannak az agy fejlődésére, valamint hogy a videojátékok hatásai különböznek-e az okostelefon-használat következményeitől.

Az Instagram értesíteni fogja a szülőket, ha a gyerekük önkárosításra vagy öngyilkosságra keres rá

A kormányra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy kövesse Ausztrália példáját, és vezessen be tilalmat a 16 év alattiak közösségimédia-használatára. Franciaország, Spanyolország és Indonézia szintén fontolgat hasonló intézkedéseket. Az Európai Parlament novemberben elfogadott egy, életkori korlátozásokról szóló – jogilag nem kötelező – határozatot, amely tovább erősíti az egységes európai szabályozás iránti igényt.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.