Újabb szigorítás a YouTube-on: erősebb szülői kontroll jön a rövid videók fölött

A YouTube új, kifejezetten szülőknek szánt funkciókat vezet be.

A videómegosztó platform nemrég bejelentette, hogy hamarosan napi időkorlát állítható be a Shorts-videók nézésére a gyerekek fiókjaiban. A szülők vagy gondviselők pontosan meghatározhatják, mennyi időt tölthet a gyerekük a rövid, pörgős tartalmak fogyasztásával – a limit akár nulla perc is lehet.

Betiltaná a közösségi médiát a 16 éven aluliaknak a brit pedagógus-szakszervezet

A YouTube szerint ez úttörő megoldás az iparágban, mivel ez az első olyan funkció, amely lehetővé teszi, hogy a szülők szigorúan szabályozzák, mennyi rövid videót nézhetnek a gyerekeik.

Azonban nem ez az egyetlen változás. A 13–17 éves felhasználók számára mostantól alapértelmezetten be lesznek kapcsolva a szünetre és lefekvésre figyelmeztető emlékeztetők, amelyek segíthetnek egészségesebb képernyőhasználati szokásokat kialakítani. Emellett a platform finomít az ajánló algoritmuson is, hogy a tinédzserek nagyobb arányban találkozzanak a korosztályuknak megfelelő videókkal.

NMHH kutatás: egy nap több mint két és fél órát töltünk a YouTube-on

A következő hetekben a gyerekfiókok kezelése is egyszerűbbé válik. Egy új regisztrációs folyamat érkezik, amelyben a gyerekfiókok szorosan a szülői fiókhoz kapcsolódnak. Ezekhez nem tartozik külön e-mail-cím vagy jelszó, és a YouTube ígérete szerint a mobilalkalmazásban néhány érintéssel lehet majd váltani a különböző fiókok között.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.