Bódis Kriszta: duplájára emelné a családi pótlékot a Tisza

A Tisza Párt jelöltje és társadalompolitikai szakértője szerint erre azért is van szükség, mert régóta nem nőtt a családi pótlék összege Magyarországon.

„A család támogatása nem feltétlenül mindig anyagi kérdés, bár a családi pótlékot duplájára fogjuk emelni, mert nagyon régóta nem emelkedett ez az összeg” – mondta Bódis Kriszta, a Tisza Párt jelöltje közösségi oldalára feltett videójában.

Bódis megjegyezte azt is: amellett, hogy anyagi támogatásokra van szükségük a családoknak, nagyon magukra vannak hagyva lelki és mentális értelemben. Végül kitért arra is, hogy a családok helyzete az országos szakpolitikában is központi kérdés lesz.

Mennyi a családi pótlék összege 2026-ban?

A családi pótlék összege 2008 óta nem változott. Nagysága 2026-ban attól függ, hogy egy család hány gyereket nevel, az egyszülős háztartások pedig jellemzően némileg magasabb összeget kapnak, mint azok, ahol mindkét szülő jelen van.

  • Az egy gyereket nevelő családok 12 200 forintot,
  • az egy gyereket nevelő egyedülálló szülő 13 700 forintot,
  • a két gyereket nevelő család gyerekenként 13 300 forintot, összesen 26 600 forintot,
  • a két gyereket nevelő egyedülálló szülő gyerekenként 14 800 forintot, összesen 29 600 forintot,
  • a három vagy több gyereket nevelő család gyerekenként 16 ezer forintot, azaz minimum 48 ezer forintot,
  • a három vagy több gyereket nevelő egyedülálló szülő gyerekenként 17 ezer, azaz minimum 51 ezer forintot kap(nak).

Családi pótlékra mindenki jogosult, aki gyereket nevel saját háztartásában, függetlenül attól, hogy az igénylő vér szerinti szülő, nevelőszülő, gyám vagy olyan személy, akihez a gyereket vagy gyerekeket csak átmenetileg helyezték el. A kisgyerekek nevelési támogatása azokra vonatkozik, akik bölcsődébe vagy óvodába járnak, míg az iskoláztatási támogatással a tanköteles, általános és középiskolás korú gyerekeket támogatja az állam.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.