A Tisza Párt jelöltje és társadalompolitikai szakértője szerint erre azért is van szükség, mert régóta nem nőtt a családi pótlék összege Magyarországon.
„A család támogatása nem feltétlenül mindig anyagi kérdés, bár a családi pótlékot duplájára fogjuk emelni, mert nagyon régóta nem emelkedett ez az összeg” – mondta Bódis Kriszta, a Tisza Párt jelöltje közösségi oldalára feltett videójában.
Bódis megjegyezte azt is: amellett, hogy anyagi támogatásokra van szükségük a családoknak, nagyon magukra vannak hagyva lelki és mentális értelemben. Végül kitért arra is, hogy a családok helyzete az országos szakpolitikában is központi kérdés lesz.
A Tisza társadalompolitikai szakértője szerint tehermentesíteni kell a gyerekeket és a pedagógusokat is. Balatoni Katalin a közösségi oldalán reagált Bódis felvetésére.
A családi pótlék összege 2008 óta nem változott. Nagysága 2026-ban attól függ, hogy egy család hány gyereket nevel, az egyszülős háztartások pedig jellemzően némileg magasabb összeget kapnak, mint azok, ahol mindkét szülő jelen van.
Családi pótlékra mindenki jogosult, aki gyereket nevel saját háztartásában, függetlenül attól, hogy az igénylő vér szerinti szülő, nevelőszülő, gyám vagy olyan személy, akihez a gyereket vagy gyerekeket csak átmenetileg helyezték el. A kisgyerekek nevelési támogatása azokra vonatkozik, akik bölcsődébe vagy óvodába járnak, míg az iskoláztatási támogatással a tanköteles, általános és középiskolás korú gyerekeket támogatja az állam.
Hétvégén jelent meg a Tisza Párt programja, amelynek vállalásai között szerepel többek között az oktatásban dolgozók megbecsülésének és bérének növelése, valamint a felesleges adminisztráció csökkentése is.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
