A gyerekek védelmében Ausztrália szabályozná a mesterséges intelligencia használatát
Az ausztrál hatóságok a chatbotokat, a hozzáférést biztosító keresőmotorokat és alkalmazásboltokat is felelőssé tennék a fiatalkorúak védelméért.
Egy 2014-ben végzett kutatás szerint a diákok eredményesebben válaszoltak az elemző jellegű kérdésekre, ha a jegyzeteiket kézzel készítették. Egy 2017-es vizsgálat pedig azt mutatta ki, hogy a 20–25 éves hallgatók hosszabb ideig emlékeztek azokra az információkra, amelyeket kézzel írtak le, mint azokra, amelyeket gépeltek – írja a The Conversation.
Eltűnőben a kézírás: a gyerekek jelentős része már nem tud folyóírással írni
Egy másik megfigyelés szerint azok a diákok, akik már a vázlat elkészítésének első szakaszában mesterséges intelligenciát használtak, a későbbi tesztelés során alig emlékeztek arra, amit leírtak. Ezzel szemben azok, akik a szöveget saját maguk dolgozták ki már a vázlatkészítéskor, sokkal jobban fel tudták idézni azt. Ez azt jelenti, hogy nagyon fontos megtalálni az egyensúlyt a hagyományos írás és a digitális szövegalkotás között.
A digitálisan írt szövegek szegényesebbek
Egy 2019-ben végzett kísérlet – még a generatív mesterséges intelligencia széles körű elterjedése előtt – az angol nyelvű kézzel írt és gépelt hallgatói szövegeket hasonlította össze. Az eredmények azt mutatták, hogy a gépelt szövegek általában kevesebb lexikai változatosságot mutattak, ami megerősítette a korábbi megfigyeléseket.
A kutatásban 58 egyetemi hallgató vett részt. Mindegyikük készített egy gépelt és egy kézzel írt szöveget, egyhetes különbséggel. A szövegalkotás során a résztvevők nem használhattak semmilyen segédeszközt, például szótárt vagy automatikus javítóprogramokat.
A vizsgálat célja az volt, hogy kiderüljön, mutatkoznak-e nyelvi különbségek a szöveg létrehozásának módjától függően. A kutatók a stilisztikai jellemzőket – például a szövegek információtartalmát és szerkezetét – valamint a lexikai sajátosságokat elemezték.
A szövegek többsége statisztikailag hasonló információtartalmat és szövegszervezést mutatott, ami arra utal, hogy a szövegalkotás módja nem befolyásolta jelentősen a stilisztikai megoldásokat.
A lexikai változatosság tekintetében azonban már más eredmény született. A kézzel írt szövegek többsége gazdagabb szókinccsel rendelkezett, míg a gépelt szövegekben olyan lexikai hiányosságok jelentek meg, amelyek ugyanazon hallgatók kézzel írt munkáiban nem voltak jelen.
A kézírás olyan képességeket fejleszt, amiket a gépelés nem
A digitális átállás következtében a toll használata egyre inkább háttérbe szorul, ezért több ország – köztük Spanyolország, az Egyesült Államok és Franciaország – is vizsgálta a digitális eszközök hatását az íráskészségre.
A legújabb kutatások szerint a tanulók fejlődésében kulcsszerepet játszanak az olyan írási stratégiák, mint a tervezés vagy a szöveg ellenőrzése. Bár a kézírás olyan képességeket fejleszt, amelyeket a billentyűzet használata nem, a gépelés magabiztos elsajátítása továbbra is elengedhetetlen.
Ma az írás egyre kevesebb hangsúlyt kap az iskolai tantervekben Európában, az Egyesült Államokban és Kínában egyaránt. Fontos figyelembe venni azt is, hogy a szövegalkotás módjai három alapvető szinten különböznek egymástól.
- A gépelés és a kézírás eltérő térbeli környezetben történik. A kézírás egyetlen felületen zajlik, a gépelés két külön térben: a billentyűzeten és a képernyőn.
- Jelentősen különbözik, ahogyan az ember ezekkel a térbeli sajátosságokkal dolgozik a szöveg megtervezése, lejegyzése és átdolgozása során.
- A tanulók tapasztalatai és szokásai is eltérnek attól függően, hogy milyen módon hozzák létre a szöveget.
Éppen ezért fontos, hogy az iskolában és más tanulási környezetekben hangsúlyozzák a kézírás kognitív előnyeit. Ugyanakkor a gépelés elsajátítása külön képzést igényel ahhoz, hogy a tanulók ugyanolyan gördülékenyen tudjanak írni, mint papíron. Az oktatásban ezért érdemes átgondolni, milyen íróeszközök állnak a diákok rendelkezésére. Az pedig továbbra is nyitott kérdés, hogy a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű használata milyen hatással lesz az írásbeli szövegalkotásra.
