Asztrológiát és mágiát tanítottak az akadémián, amit korábban vezetett, ma egy országos pszichiátriai intézet főigazgatója

Mágusképzőként emlegetett akadémiát vezetett korábban a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (Nyírő OPAI) jelenlegi főigazgatója. Dr. Ézsi Robint vezetése alatt 15 pszichiáter szakorvos távozott az intézményből.

A Telex megírta, hogy Ézsi Robin 2009-ben alapítója volt a Nimród Életbölcseleti Akadémianak, amelynek védjegyét is ő jegyezte be. A korabeli sajtóbeszámolók szerint az akadémián többek között asztrológiát, mágiát, transzperszonális pszichológiát és anatómiát oktattak, azzal a céllal, hogy a résztvevők „magasabb szintre jussanak az életvezetés és az önismeret területén”.

A főigazgató korábban kapcsolatban állt a MANTRA szabadegyetemmel is, ahol asztrológiát, ezoterikát, számmisztikát és extrapszichológiát tanítottak. Egy 2008-as rendezvényen az intézményt képviselte.

A mostani kritikákra reagálva Ézsi a Telexnek azt írta: az említett tevékenységek több mint másfél évtizede lezárultak, és nem relevánsak jelenlegi munkája szempontjából. Hangsúlyozta, hogy áltudománnyal nem foglalkozik.

A Telex információi szerint a főigazgatói pályázatra négy elismert pszichiáter is jelentkezett, a Belügyminisztérium mégis Ézsit találta a legalkalmasabbnak.

A főigazgató az általános orvosi diplomáját a Semmelweis Egyetemen szerezte, később a Budapesti Corvinus Egyetemen orvos-közgazdász mesterdiplomát, majd egészségügyi menedzser képesítést is. Szerinte egy országos intézmény vezetéséhez nem pszichiátriai szakvizsga, hanem vezetői, jogi és gazdasági ismeretek szükségesek, a szakmai felügyelet pedig a pszichiáter orvosigazgató feladata.

Nyírő Gyula Kórház, Budapest, Lehel út XIV. kerület
Fazekas István

Előre jelezték a szakmai aggályokat

A Nyírő OPAI jogelődjének vezető pszichiáterei már 2024 januárjában levélben figyelmeztették az egészségügyi államtitkárságot: szerintük egy országos pszichiátriai intézetet pszichiátriai szakmai vezetéssel kellene működtetni. Attól tartottak, hogy a szakmai irány hiánya megingathatja az intézmény stabilitását és a dolgozók bizalmát.

Azóta 15 pszichiáter szakorvos távozott az intézményből. A volt addiktológiai osztályvezető, Petke Zsolt szerint nemcsak orvosok, hanem az igazgatóság több tagja, szakpszichológusok, ápolók és más területek munkatársai is felmondtak. Állítása szerint a 600 dolgozóból több mint 150-en távoztak.

Ézsi Robin ezzel szemben azt közölte: a fluktuáció nem rendkívüli, és a legtöbb munkakörben a kilépésekkel párhuzamosan legalább ugyanennyi belépés is történt, így az ellátás folyamatos.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.