Kiválogattuk a legizgalmasabbakat.
Minden félév elején az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kara közzétesz egy kurzusajánlót, amelyben felsorolják a legizgalmasabbnak ígérkező szabadon választható óráikat a félévben.
A szabadon választható kurzusok szépsége abban rejlik, hogy szinte bárki választhatja őket. Ennek értelmében például egy ELTE BTK anglisztika szakos hallgató és felvehet mondjuk egy művészettel kapcsolatos szabadon választható tárgyat. Ez minden egyetemen, karon és szakon egyaránt így működik. Egy kitétel van, hogy nem szabad kötelező tantárggyal ütköznie. Illetve vannak egyetemek, ahol egy félévre megszabott mennyiségű szabadon választható kurzust lehet felvenni.
Az ELTE BTK Facebook-bejegyzésében csak párat tüntettek fel a tavaszi félévben induló kurzusok közül, de volt pár, ami felkeltette a figyelmünket.
Ezotéria és művészet
A leírás alapján a kurzus az ezotéria és a művészet kapcsolatának történetét járja körül. Feltárja az ezoterikus ábrázolások természetét és működési módját, hogy az ezoterikus hagyományok milyen hatást gyakoroltak, és hogyan jelentek meg a vizuális kultúrában.
A kurzus egyébként angolul is felvehető lesz.
Bővebben pedig ezekkel fog foglalkozni a tantárgy:
Megfigyelve, üldözve, beszervezve
Erről a kurzusról bővebb információt nem találtunk a honlapon, de egy rövid leírást mellékeltek hozzá, amitől a történelem és a politológia iránt érdeklődő hallgatókat el tudják csábítani.
Eszerint a kurzus alkalmain az állambiztonság és az egyházak kapcsolatát fogják vizsgálni a pártállami diktatúrában.
Bolgár népi mitológia
A kurzus a bolgárok hiedelemvilágát és népi mitológiájának alapjait vázolja fel. Összegzi a világról, az emberről, a természetről alkotott elképzeléseket, a természetfeletti lényeket (pl. sárkányok, tündérek, vámpírok), illetve a bolgár folklór keresztény elemeit (Isten, angyalok, ördögök, szentek).
A tematika pedig így alakul majd a félévben:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
