Január 22-én, a magyar kultúra napján tüntetést szervez a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ), hogy felhívja a figyelmet a kulturális ágazatban dolgozók tarthatatlan bérhelyzetére és a szakma súlyos alulértékeltségére.
Az esemény célja, hogy nyomatékot adjon annak, hogy a területen dolgozó magasan képzett szakemberek bérezése messze elmarad a méltányostól.
A demonstráció menete az Iparművészeti Múzeumtól indul, ahol beszédet követően a résztvevők az Üllői úton haladnak tovább, majd megállnak a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár palotaépülete előtt, ahol újabb felszólalás hangzik el. A tüntetés a Magyar Nemzeti Múzeumnál zárul, ahol további beszédekre kerül sor az intézmény előtt.
„Az öntött beton önmagában még nem kultúra”
A KKDSZ szerint a helyzet mára tarthatatlanná vált. A kulturális dolgozók – könyvtárosok, muzeológusok, levéltárosok, közművelődési szakemberek – jelentős része felsőfokú végzettséggel, sokszor tudományos fokozattal rendelkezik, mégis 2025-ben a bérük az országos intézményekben is mindössze bruttó 460 000 forint körül alakult, sok vidéki intézményben pedig ennél is kevesebb, csupán a garantált bérminimum.
A szakszervezet különösen felháborítónak tartja, hogy a hosszú ideje kért érdemi bérrendezés helyett 2026-ra mindössze 15%-os béremelést ígér a kulturális tárca.
Úgy tűnik, nem a szakmai tudás, hanem a protokollrendezvények fénye és a kulturális épületekbe öntött beton köbmétere számít. Az öntött beton önmagában még nem kultúra!
– fogalmaz a KKDSZ.
A szakszervezet azt is bírálja, hogy a fenntartó önkormányzatok gyakran lehetetlen helyzetbe kerülnek: a rájuk rótt szolidaritási hozzájárulást sokszor épp a kulturális dolgozók bérének rovására tudják csak befizetni. A KKDSZ szerint elegük van abból a „ping-pongból”, amelyben senki nem vállal valódi felelősséget a bérrendezésért. Mindeközben sok intézmény és dolgozó attól is tart, hogy még a meglévő kulturális épületeiket is elveszíthetik.
Nem véletlen, hogy a tüntetés az Iparművészeti Múzeumtól indul: az épület az elmaradt kormányzati intézkedések miatt mára a város egyik szégyenfoltjává vált.
A patinás épületből évekkel ezelőtt kiköltöztették a múzeumot, ám a rekonstrukció azóta sem kezdődött el.
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
