A kormányzati felmérés szerint a hackerek nagyobb eséllyel célozzák meg az oktatási intézményeket, mint a magánvállalkozásokat.
A középiskolák 10-ből 6 esetében történt támadás vagy biztonsági incidens az elmúlt 12 hónapban; ez az arány a szakképző intézményeknél 10-ből 8, a felsőoktatási intézményeknél pedig 10-ből 9 - írja a The Guardian. Ezzel szemben a vállalkozások 10-ből 4 esetben tapasztaltak támadást vagy incidenst – nagyjából ugyanakkora arányban, mint az általános iskolák.
Felfüggesztették a nyomozást a KRÉTA és a NEPTUN feltörésének ügyében
A kormányzati adatok az éves kibertámadási jelentésből származnak, amely csaknem 300 brit általános és középiskolát, valamint több mint 30 felsőoktatási intézményt - köztük egyetemeket - vizsgált. A jelentés kibertámadásként definiál minden olyan „kísérletet”, amely megpróbál betörni egy célpont informatikai rendszereibe, beleértve az adathalász e-maileket is, amelyek a jelszavakhoz hasonló érzékeny adatok megszerzésére próbálják rávenni a címzetteket.
Az adathalász e-mailek voltak a leggyakoribb támadási formák az egyetemeken és az iskolákban.
A zsarolóvírusos támadások mára jól ismert kiberbűnözési módszernek számítanak az Egyesült Királyságban. A támadók rendszerint titkosítják a célpont informatikai rendszereit és adatokat lopnak el, majd bitcoinban követelnek fizetést a rendszerek visszafejtéséért és az adatok megsemmisítéséért vagy visszaszolgáltatásáért.
„Az állami iskolák sebezhetőbbek lehetnek a forráshiány és a speciális szakértelem hiánya miatt, míg az egyetemek azért, mert több ezer fiatal hallgatójuk van, akik nem feltétlenül jártasak a kiberbiztonságban, továbbá hálózataikat az akadémiai együttműködés elősegítésére tervezték” - nyilatkozta Toby Lewis, a Darktrace kiberbiztonsági cég globális fenyegetéselemzési vezetője.
Az egyetemek emellett különösen népszerű célpontnak számítanak. A kormány adatai szerint a szakképző és felsőoktatási intézmények a leginkább érintettek: 10-ből 3 rendszeresen, hetente számol be támadásról vagy incidensről. A sok támadás ellenére – vagy éppen azért – az oktatási szektor jobban tisztában van a kiberbűnözés megelőzésére irányuló kormányzati kezdeményezésekkel, mint a vállalkozások vagy a jótékonysági szervezetek.
A tankönyvválasztás szabadságának visszaadása önmagában nem old meg semmit – állítja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte egy működő, minőségbiztosított tankönyvpiac felépítése akár egy évtized is lehet, egy új tankönyvcsalád kifejlesztése pedig minimum négy-öt év.
Bár több elitgimnáziumban még tartanak a szóbelik, de van olyan top10-as intézmény, amelyik már kirakta az oldalára az ideiglenes felvételi jegyzékét.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
A nyolcadikosok mintegy 22 százaléka legfeljebb csak egyszerű információkat tud értelmezni vagy visszakeresni, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményéből
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Fontos kérdésre válaszolunk az ideiglenes felvételi jegyzékekkel kapcsolatban.
Mivel idén március 15. vasárnapra esik, több iskola a megszokottól eltérően szervezi meg az ünnepi megemlékezéseket. De vajon kötelező elmenni egy ilyen rendezvényre, ha azt hétvégén tartják?
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
