Retteg a tankolástól a 18-24 évesek kétharmada

A magas üzemanyagárak mellett egyéb okai is vannak annak, hogy miért utálnak tankolni.

  • Székács Linda

A fiatalok közel kétharmada érez idegességet és szorong attól, ha tankolnia kell az autójába - erre világított rá legalábbis a Cazoo online autókereskedő felmérése, amiről a The Independent számolt be.

A felmérés során kétezer 18-24 év közötti Z generációs fiatal tapasztalatait vizsgálták, az eredmények szerint pedig átlagosan tízből hatan éreznek idegességet és szorongást, ha benzinkútra kell menniük, hogy megtankolják az autóikat.

A kellemetlen érzés kiváltó okai között szerepelnek

  • a magas benzin- és gázolajárak,
  • a félelem attól, hogy elég közel tudnak-e parkolni a töltőpisztolyhoz,
  • a megfelelő üzemanyag kiválasztása,
  • és maga az eszköz használata.

De többen ide sorolták a higiéniát és a sorbanállást is.

A megkérdezettek között voltak, akik azt mondták; a tankolástól való félelmük miatt előfordult már, hogy "veszélyesen alacsony" üzemanyagszinttel közlekedtek, vagy hogy útközben fogyott el az üzemanyaguk. Több mint kétharmaduk pedig arról nyilatkozott, hogy kérték már meg a párjukat, barátaikat vagy szüleiket, hogy tankoljanak helyettük.

"Ez egy egyszerű, mindennapi tevékenységnek tűnik sokak számára, viszont a kutatásunk azt mutatja, hogy több millió autóvezetőből vált ki szorongást és félelmet, kiváltképp a fiatalokból vagy a kevésbé gyakorlott sofőrökből" - nyilatkozta Harry Waring, a Cazoo szakértője.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.