Retteg a tankolástól a 18-24 évesek kétharmada

A magas üzemanyagárak mellett egyéb okai is vannak annak, hogy miért utálnak tankolni.

  • Székács Linda

A fiatalok közel kétharmada érez idegességet és szorong attól, ha tankolnia kell az autójába - erre világított rá legalábbis a Cazoo online autókereskedő felmérése, amiről a The Independent számolt be.

A felmérés során kétezer 18-24 év közötti Z generációs fiatal tapasztalatait vizsgálták, az eredmények szerint pedig átlagosan tízből hatan éreznek idegességet és szorongást, ha benzinkútra kell menniük, hogy megtankolják az autóikat.

A kellemetlen érzés kiváltó okai között szerepelnek

  • a magas benzin- és gázolajárak,
  • a félelem attól, hogy elég közel tudnak-e parkolni a töltőpisztolyhoz,
  • a megfelelő üzemanyag kiválasztása,
  • és maga az eszköz használata.

De többen ide sorolták a higiéniát és a sorbanállást is.

A megkérdezettek között voltak, akik azt mondták; a tankolástól való félelmük miatt előfordult már, hogy "veszélyesen alacsony" üzemanyagszinttel közlekedtek, vagy hogy útközben fogyott el az üzemanyaguk. Több mint kétharmaduk pedig arról nyilatkozott, hogy kérték már meg a párjukat, barátaikat vagy szüleiket, hogy tankoljanak helyettük.

"Ez egy egyszerű, mindennapi tevékenységnek tűnik sokak számára, viszont a kutatásunk azt mutatja, hogy több millió autóvezetőből vált ki szorongást és félelmet, kiváltképp a fiatalokból vagy a kevésbé gyakorlott sofőrökből" - nyilatkozta Harry Waring, a Cazoo szakértője.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.