Egy francia parlamenti vizsgálóbizottság azt javasolja, hogy 15 év alatti gyerekek egyáltalán ne használhassanak közösségi médiát, a 15–18 éveseknek pedig éjszakai digitális kijárási tilalmat vezetnének be 22:00 és 08:00 között.
Honnan jött az ötlet?
A javaslatok egy hat hónapos francia parlamenti vizsgálóbizottság eredményei, amelyet 2025 tavaszán hoztak létre a TikTok pszichológiai hatásainak feltárására, miután több család a platformot tette felelőssé gyermekeik tragédiájáért. Több szülő beszámolt arról, hogy gyermekük öngyilkosságát TikTok-tartalmak előzték meg, amelyek a halált mutatták be megoldásként.
A bizottság szerint a platform „szándékosan teszi ki a fiatalokat toxikus, veszélyes és addiktív tartalmaknak” és „a fiatalok szenvedésének futószalagja”, amely nem tett eleget a káros tartalmak csökkentéséért.
A TikTok visszautasította a vádakat, hangsúlyozva, hogy több mint 70 biztonsági funkcióval igyekszik védeni a fiatalokat, például 60 perces képernyőidő-korláttal a 18 év alattiak számára.
Mit szeretnének elérni Franciaországban?
Hasonló állásponton van több Európai ország
Franciaország nincs egyedül: Ausztrália decembertől betiltja a közösségi médiát 16 év alatt, míg Dánia és Spanyolország is hasonló szabályozásokat fontolgat. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2025 végéig szakértői jelentést vár a legjobb uniós megoldásról.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
