Tiltsák be a közösségi médiát 15 év alatt és legyen bűncselekmény, ha a szülő „digitálisan gondatlan”

Egy francia parlamenti vizsgálóbizottság azt javasolja, hogy 15 év alatti gyerekek egyáltalán ne használhassanak közösségi médiát, a 15–18 éveseknek pedig éjszakai digitális kijárási tilalmat vezetnének be 22:00 és 08:00 között.

Honnan jött az ötlet?

A javaslatok egy hat hónapos francia parlamenti vizsgálóbizottság eredményei, amelyet 2025 tavaszán hoztak létre a TikTok pszichológiai hatásainak feltárására, miután több család a platformot tette felelőssé gyermekeik tragédiájáért. Több szülő beszámolt arról, hogy gyermekük öngyilkosságát TikTok-tartalmak előzték meg, amelyek a halált mutatták be megoldásként.

A bizottság szerint a platform „szándékosan teszi ki a fiatalokat toxikus, veszélyes és addiktív tartalmaknak” és „a fiatalok szenvedésének futószalagja”, amely nem tett eleget a káros tartalmak csökkentéséért.

A TikTok visszautasította a vádakat, hangsúlyozva, hogy több mint 70 biztonsági funkcióval igyekszik védeni a fiatalokat, például 60 perces képernyőidő-korláttal a 18 év alattiak számára.

Mit szeretnének elérni Franciaországban?

Hasonló állásponton van több Európai ország

Franciaország nincs egyedül: Ausztrália decembertől betiltja a közösségi médiát 16 év alatt, míg Dánia és Spanyolország is hasonló szabályozásokat fontolgat. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2025 végéig szakértői jelentést vár a legjobb uniós megoldásról.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.