Egy francia parlamenti vizsgálóbizottság azt javasolja, hogy 15 év alatti gyerekek egyáltalán ne használhassanak közösségi médiát, a 15–18 éveseknek pedig éjszakai digitális kijárási tilalmat vezetnének be 22:00 és 08:00 között.
Honnan jött az ötlet?
A javaslatok egy hat hónapos francia parlamenti vizsgálóbizottság eredményei, amelyet 2025 tavaszán hoztak létre a TikTok pszichológiai hatásainak feltárására, miután több család a platformot tette felelőssé gyermekeik tragédiájáért. Több szülő beszámolt arról, hogy gyermekük öngyilkosságát TikTok-tartalmak előzték meg, amelyek a halált mutatták be megoldásként.
A bizottság szerint a platform „szándékosan teszi ki a fiatalokat toxikus, veszélyes és addiktív tartalmaknak” és „a fiatalok szenvedésének futószalagja”, amely nem tett eleget a káros tartalmak csökkentéséért.
A TikTok visszautasította a vádakat, hangsúlyozva, hogy több mint 70 biztonsági funkcióval igyekszik védeni a fiatalokat, például 60 perces képernyőidő-korláttal a 18 év alattiak számára.
Mit szeretnének elérni Franciaországban?
Hasonló állásponton van több Európai ország
Franciaország nincs egyedül: Ausztrália decembertől betiltja a közösségi médiát 16 év alatt, míg Dánia és Spanyolország is hasonló szabályozásokat fontolgat. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2025 végéig szakértői jelentést vár a legjobb uniós megoldásról.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
