Olaszországban idén szeptembertől már nemcsak az általános iskolásoknak tilos a telefonhasználat, de országszerte betiltották a gimnáziumokban is.
Az idei tanév egyik legnagyobb újdonsága, hogy az olasz oktatási minisztérium minden szinten megtiltotta a mobiltelefonok használatát: a készülékeket nemcsak az órák alatt, hanem a szünetekben sem vehetik elő a diákok. A tilalom korábban csak az általános iskolákra vonatkozott, most azonban kiterjesztették a középiskolákra és a gimnáziumokra is.
Egyes iskolákban a diákok reggel zárható szekrénybe teszik le a telefonjukat, amelyhez csak a tanítás végén férhetnek hozzá.
A magatartásjegy beleszámít az év végi átlagbaA magatartási jegyet 2025/2026-tól már éves szinten, tizedes rendszerben értékelik. Az ösztönzés lényege, hogy ez az osztályzat meghatározó legyen a tanulmányi előrehaladás szempontjából.
"Az új szabályozás szerint a mobiltelefon-tilalom megszegése nemcsak azonnali fegyelmi következményekkel járhat, hanem a magatartási jegyet is ronthatja. Ez azért különösen fontos, mert Olaszországban a viselkedésre adott osztályzat beleszámít az év végi átlagba: ha a diák 5-ös alá csúszik, automatikusan megbukhat, de már a 6-os érdemjegy is veszélyes, hiszen ekkor külön vizsgán kell bizonyítania, hogy folytathatja tanulmányait." - áll az olasz Oktatási és Díjminisztérium (MI) 2025. június 16-i körlevelében.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
