Varga Krisztina: Internetezni akkor kezd el egy gyerek, amikor erre a szülő is igent mond. Nyilván a kisebbeknél, alsósoknál ez könnyen lehet egyfajta jó kis időtöltés, hiszen játékokat játszhat vagy mesét nézhet, illetve a távolabbi rokonokkal is tarthatja a kapcsolatot. De minden esetben a szülő felelőssége az, hogy mennyire nő bele a gyerek az internet világába.

Mennyiben változik ez meg felsőben és a középiskolában?

A felsősök szintén sokat játszanak online, de főleg egymással. Ők már megjelennek a közösségi médiában is, azon belül is nagyon kedvelik a rövid videókat. Ebben a korban már tanulásra is használják az okoseszközöket.

A középiskolások a social media és a csetelés mellett jóval tudatosabban neteznek, sokkal inkább használják arra, hogy bővítsék az ismereteiket. Például idegen nyelveket tanulnak applikációk vagy éppenséggel angol nyelvű filmek segítségével.

Átlagosan naponta mennyi időt töltenek a diákok online?

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2022-es felmérése szerint a 8-15 évesek átlagosan naponta közel 4 órát töltenek az okostelefonjuk képernyője előtt. Ha belegondolunk, ez nem meglepő, hiszen mi, felnőttek is tapasztalhatjuk, milyen rövid idő elég ahhoz, hogy elkezdjünk céltalanul böngészni, és egy ilyen helyzetben milyen nehéz fókuszálni a munkánkra, feladatainkra. Ugyanez jelen van a gyerekeknél is, ha okostelefon vagy éppenséggel tablet kerül a kezükbe. Pont emiatt azt látom, az a legnagyobb kihívás nekik is, hogy fel tudják mérni, mire használják az okoseszközöket.

Felmerül a kérdés, hogy hány éves korban kapnak általánosságban véve a gyerekek telefont, tabletet?

Azt tapasztaljuk, hogy főleg felsőtagozatban motiválja a gyerekeket, hogy legyen saját okoseszközük. Felsőben a legtöbben a TikTokot használják, de nagyon népszerű a YouTube, mióta bevezették a Shorts videókat. Főleg az előbbin nagyon nehéz szűrni, hogy melyik tartalom hasznos a számukra, vagy egyáltalán nekik való-e. Eleinte a diákok is csak pörgetik a videókat, de nagyon hamar eljutnak arra a pontra, hogy szeretnének saját fotókat, videókat készíteni. Mivel a gyerekek tizenévesen tartalomgyártókká válnak, rendkívül fontos, hogy tisztában legyenek vele: nem mindegy, mi jelenik meg róluk a közösségi médiában vagy milyen felvételeket készítenek a társaikról.

A gyerekek nagyon hamar tartalomgyártókká válnak; milyen veszélyek leselkednek rájuk a social mediában?

A veszélyeket három nagyobb csoportba sorolhatjuk. Ezek közül a látszólag legkevésbé fenyegető, hogy a diákok fiatalkoruk ellenére hatalmas és gyakorlatilag követhetetlen digitális lábnyomot hoznak létre. Nem lehet tudni, hogy ennek mi lesz a sorsa, vagy éppenséggel mikor használhatják föl ellenük, ha például meggondolatlanul osztanak meg magukról videókat, képeket és egyéb információkat. Ide kapcsolódik a második csoport, az adatvédelem. Ebben a korban a többség a saját – és sokszor sajnos mások - személyes adatait is hanyagul kezeli. A harmadik csoportba a mentális egészséget veszélyeztető jelenségeket sorolhatjuk. A leggyakrabban emlegetett és megterhelőbb az online bántalmazás, amelynek számos megnyilvánulási formája létezik.

Hogyan lehet ezektől a veszélyektől megvédeni a diákokat?

Egyrészt fel kell hívni a figyelmüket a személyes adatvédelemre, a digitális lábnyomukra. Mi is tartunk a ProSuli program keretében ilyen jellegű foglalkozásokat, de ez természetesen csak egy lehetőség. Szükség van emellett megfelelően felépített eszköz-és internethasználatra, példamutató szülői magatartásra, hogy például a családi vacsora közben a felnőttek is tegyék el a telefonjukat. Nélkülözhetetlen ebben az esetben is a nyugodt, otthoni bizalmi légkör, ahol van lehetőség a problémákról és a hibákról nyíltan beszélni. Ha a szülő is elmondja, neki mi okoz nehézséget, milyen tapasztalatai vannak, akkor nagy eséllyel a gyerek is könnyebben megosztja a gondolatait.

Mit tanácsol, hogyan ellenőrizheti egy szülő a gyereke social media jelenlétét, hogy ne tűnjön kvázi kémkedésnek?

Nagyon nehéz meghúzni a határt, hogy mi a helyes szülői magatartás, és mi az, ami már sok, de azt gondolom, hogy ha a szülő érdeklődést mutat a gyerek online vagy éppenséggel offline világa iránt, az jó kiindulópont lehet. Ha megkérdezi, mi érdekli, mit szeret nézni anélkül, hogy ezt véleményezné, vagy emiatt elmarasztalná. Ha otthon olyan a légkör, ahol lehet hibázni, erről beszélni és tapasztalatokat megosztani, akkor a tizenévesek is könnyebben megnyílnak. Fontos azt is kiemelni, hogy a szülőnek azt is tudatosítania kell, hogy az ő feladata támogatni és megvédeni a gyereket.

Hogyan segítheti a biztonságos nethasználatot a pedagógus?

10 évvel ezelőtt a tanár, a szülő és a diák együtt tanulta, hogyan kell használni az okoseszközöket. A karantén idején megismertük hogyan lehet az oktatásban használni azokat. Most pedig együtt kellene elsajátítaniuk a tudatos internethasználatot. Ebben még igazán senki sem elég okos, ezért jó, ha őszintén beszélgethetünk róla. A pedagógus a szülőhöz hasonlóan felhívja a figyelmeket az általa ismert veszélyekre, példát mutat és lehetőséget teremt a párbeszédre.

Miként támogatja a ProSuli program ebben a tanárokat, a diákokat vagy éppenséggel a szülőt?

Többféleképpen is van erre lehetőség. Egyrészt a ProSuli oldalán vannak TudatosNet videók, amelyeket akár gondolatébresztőként, például osztályfőnöki órán is fel lehet használni, de a szülőknek és a gyerekeknek is egyfajta mankót adnak. A TudatosNet kvíz segítségével a diákok, illetve a tanárok, szülők adhatnak számot a tudásukról. A Nagy Diák TudatosNet teszten pedig 14-20 év közötti diákok értékes nyereményekért is versenybe szállhatnak.

De ha van rá egyedi igény, akkor egy-egy témában mi is tartunk előadást az iskolákban.  A cél mindig az, hogy kialakuljon egyfajta párbeszéd a fiatalok és a felnőttek között; hogy együtt megtanuljuk, hogyan használhatjuk okosan, megfelelő korlátok között a netet.

A cikk a Yettel támogatásával jött létre, előállításában és szerkesztésében az eduline.hu szerkesztősége nem vett részt.