Aggasztó kutatási eredmények: felváltja a képernyő a játszóteret?

Miközben a brit kutatók szerint már minden harmadik diák nem játszik iskola után a szabadban, egy hazai felmérés arra figyelmeztet: a magyar gyerekek naponta közel négy órát töltenek képernyő előtt.

Az Exeteri Egyetem friss tanulmánya, amit a Wellbeing, Space & Society folyóiratban publikáltak, kimutatta: a gyerekek 34%-a iskolaidőben egyáltalán nem játszik a szabadban, míg hétvégén minden ötödik gyerek (20%) marad beltéren.

A szabadtéri játék nem csupán kikapcsolódás, hanem a szociális és érzelmi készségek fejlődésének kulcsa. Azok a gyerekek, akik rendszeresen játszanak kint, könnyebben kezelik az érzelmeiket, jobban boldogulnak társas helyzetekben, és ellenállóbbak a stresszel szemben.

A vezető kutató, Dr. Mark Ferguson a The Guardiannak nyilatkozva elmondta:

Bizonyított tény, hogy a szabadtéri játék jelentősen visszaesett, ami aggasztó, hiszen különféle egészségügyi problémákkal hozható összefüggésbe, többek között elhízással, szorongással és depresszióval.

A magyar adatok is aggasztóak, hiszen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2023-as kutatása szerint a gyerekek átlagos napi képernyőideje 234 perc – vagyis majdnem négy óra. 

Az életkor növekedésével egyenes arányban nő a kijelző előtt töltött idő: a kisebbeknél 1–2 óra, a nagyobbaknál pedig már 5–6 óra sem ritka.

A kutatás azt is feltárta, hogy:

  • hétköznapokon már hajnali 4 után megjelenik a telefonhasználat, amely fél 6 és fél 7 között éri el a reggeli csúcsot, az iskolába indulás előtt,
  • délután 5 és 8 óra között mérhető a napi fő csúcs, amikor a legtöbb gyerek a telefonjához nyúl,
  • néhány gyerek éjszaka is rendszeresen használja a készülékét, például filmnézésre – ez pedig az alvásminőség rovására mehet, hosszú távon pedig tanulási és egészségügyi problémákhoz vezethet.

Érdekes módon a hétvégi képernyőidő összességében alacsonyabb, mint a hétköznapi, de a kutatók szerint ez nem jelenti azt, hogy a gyerekek a szabadban töltenék az időt – inkább a telefonhasználat időbeni eloszlása változik.

 

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.