Magyar Péter: 2035-re vissza kell állítani Magyarországot az oktatás élére

A Tisza Párt elnöke Pannonhalmán mutatta be tízpontos Szent István-programját, amelyben kiemelt cél, hogy 2035-re Magyarország újra a régió élvonalába kerüljön az oktatásban.

  • Rodler Lili

A Tisztelet és Szabadság Párt (Tisza) augusztus 20-i ünnepségén Magyar Péter bemutatta a párt tíz pontból álló Szent István-programját, amelyet nemcsak egy ciklusra, hanem „egy nemzedéknyi időre” hirdetett meg – közölte az MTI. A pártelnök szerint az ország jövőjét a béke, a rend, a munka és a méltóság adja.

Nagyszabású oktatási konferenciát tart szeptemberben a Tisza Párt

Magyar Péter hangsúlyozta: „Ma a népességünk fogy, a falvaink kiürülnek, egészségünk törékenyebb, mint a szomszédainké. [...] Oktatásunk az élmezőnyből a középmezőnyben ragadt, miközben a jövő a tantermekben dől el.”

A Szent István-program tíz pontja:

  • Népességfogyás megállítása 2030-ig, és a cél, hogy 2050-től ismét tízmillió fölé nőjön a magyarság.
  • Születéskor várható élettartam emelése 80 évre 2035-ig, megelőzéssel, erős alapellátással, méltó kórházakkal.
  • Tömeges elvándorlás megállítása, „Vár a hazád” programmal, 8 év alatt 200 ezer hazatérő bevonásával.
  • Falvanként fejlesztési keret: tíz településenként 1 milliárd forint helyi közösségi beruházásra.
  • Szuperkórházak minden régióban, járási rendelők és mentőszolgálat megerősítése.
  • Oktatás élére állítása Közép-Európában 2035-ig, a tanár mint országépítő megbecsülése.
  • Megújuló energia arányának duplázása 2040-ig, orosz energiafüggőség megszüntetése 2030-ig.
  • Aszályhelyzet azonnali kezelése.
  • Levegőszennyezés visszaszorítása: 2030-ra az év 90%-ában az egészségügyi határérték alá.
  • Önkormányzatok szabadságának visszaadása, függetlenségük, hatáskörük és forrásaik helyreállítása.

 

Önálló Oktatási Minisztérium, megújuló tanárképzés, 21. századi körülmények - ezeket ígéri Magyar Péter

Magyar Péter szerint mindegyik pont mellé konkrét forrást, határidőt és felelőst rendelnek, és „a program végrehajtását a Tisza-kormány megalakulásának első napjától nyilvánosan, negyedéves bontásban követjük majd”.

Tarr Zoltán, a párt alelnöke hozzátette: a választások után elindítják a megbékélési programot, amely egyszerre szól a múlt bűneivel való szembenézésről és a közösségek támogatásáról, hogy „együtt megtalálhassuk, milyen békességben élni”.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.