Magyar Péter: 2035-re vissza kell állítani Magyarországot az oktatás élére

A Tisza Párt elnöke Pannonhalmán mutatta be tízpontos Szent István-programját, amelyben kiemelt cél, hogy 2035-re Magyarország újra a régió élvonalába kerüljön az oktatásban.

  • Rodler Lili

A Tisztelet és Szabadság Párt (Tisza) augusztus 20-i ünnepségén Magyar Péter bemutatta a párt tíz pontból álló Szent István-programját, amelyet nemcsak egy ciklusra, hanem „egy nemzedéknyi időre” hirdetett meg – közölte az MTI. A pártelnök szerint az ország jövőjét a béke, a rend, a munka és a méltóság adja.

Nagyszabású oktatási konferenciát tart szeptemberben a Tisza Párt

Magyar Péter hangsúlyozta: „Ma a népességünk fogy, a falvaink kiürülnek, egészségünk törékenyebb, mint a szomszédainké. [...] Oktatásunk az élmezőnyből a középmezőnyben ragadt, miközben a jövő a tantermekben dől el.”

A Szent István-program tíz pontja:

  • Népességfogyás megállítása 2030-ig, és a cél, hogy 2050-től ismét tízmillió fölé nőjön a magyarság.
  • Születéskor várható élettartam emelése 80 évre 2035-ig, megelőzéssel, erős alapellátással, méltó kórházakkal.
  • Tömeges elvándorlás megállítása, „Vár a hazád” programmal, 8 év alatt 200 ezer hazatérő bevonásával.
  • Falvanként fejlesztési keret: tíz településenként 1 milliárd forint helyi közösségi beruházásra.
  • Szuperkórházak minden régióban, járási rendelők és mentőszolgálat megerősítése.
  • Oktatás élére állítása Közép-Európában 2035-ig, a tanár mint országépítő megbecsülése.
  • Megújuló energia arányának duplázása 2040-ig, orosz energiafüggőség megszüntetése 2030-ig.
  • Aszályhelyzet azonnali kezelése.
  • Levegőszennyezés visszaszorítása: 2030-ra az év 90%-ában az egészségügyi határérték alá.
  • Önkormányzatok szabadságának visszaadása, függetlenségük, hatáskörük és forrásaik helyreállítása.

 

Önálló Oktatási Minisztérium, megújuló tanárképzés, 21. századi körülmények - ezeket ígéri Magyar Péter

Magyar Péter szerint mindegyik pont mellé konkrét forrást, határidőt és felelőst rendelnek, és „a program végrehajtását a Tisza-kormány megalakulásának első napjától nyilvánosan, negyedéves bontásban követjük majd”.

Tarr Zoltán, a párt alelnöke hozzátette: a választások után elindítják a megbékélési programot, amely egyszerre szól a múlt bűneivel való szembenézésről és a közösségek támogatásáról, hogy „együtt megtalálhassuk, milyen békességben élni”.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.