Napi tudomány: egy kínai egyetem robotkutyája Guinness-rekordot állított fel

A robotkutya új rekordja egyre közelebb hozza a gépek teljesítményét az állati és emberi sprintek szintjéhez.

A kínai Zhejiang Egyetem nemrég bejelentette, hogy „White Rhino” (Fehér Orrszarvú) nevű négylábú robotja 100 métert 16,33 másodperc alatt futott le. Ezzel megdöntötte a Koreai Köztársaságban fejlesztett másik robot, „Hound” korábbi, 19,87 másodperces rekordját – számolt be róla az Interesting Engineering.

A futást a Guinness Világrekordok hivatalosan is elismerte, mint a négylábú robot által futott leggyorsabb 100 métert. A teljesítmény a Kína városában, Hangcsouban található tesztpályán történt.

Összehasonlításképp: az emberi 100 méteres világcsúcs 9,58 másodperc, amelyet Usain Bolt állított fel 2009-ben, Berlinben.

A robotkutyát az egyetem a Repülés- és Űrhajózási Karral, valamint a Hangcsou Globális Tudományos és Technológiai Innovációs Központtal közösen fejlesztette.

Modellezték, hogyan viselkednek az egyes alkatrészek különféle valós körülmények között, majd többcélú optimalizálással hangolták egyszerre a kialakítást, a motorparamétereket és az áttételi rendszereket.

Közös szavalás a Budai Várban - Guinness-rekordot döntöttek a Közép-Budai Tankerület iskolái

A fejlesztők a tervezést ahhoz hasonlították, mintha versenyszintű izomrendszert adtak volna a White Rhino robotnak.

A puszta sebességen túl a White Rhino-t nagy terhek szállítására is tervezték. „Leginkább figyelemre méltó, hogy a maximális terhelhetősége 100 kilogramm (220 font), így olyan négylábú robotról van szó, amely képes a nagy sebességű futásra és a nehéz teher szállítására is” – árulta el Cseng Shaoven, a csapat egyik tagja.

A csapat szerint a robotkutya számos területen bevethető lehet. A nagy sebesség előnyös időkritikus feladatokban, például katasztrófahelyzetekben végzett kutatás-mentés során. A teherbírás pedig lehetővé teszi, hogy a robot felszereléseket, érzékelőket vagy eszközöket szállítson olyan terepen, ahol a kerekes járművek nem tudnak közlekedni.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.