Napi tudomány: egy kínai egyetem robotkutyája Guinness-rekordot állított fel

A robotkutya új rekordja egyre közelebb hozza a gépek teljesítményét az állati és emberi sprintek szintjéhez.

A kínai Zhejiang Egyetem nemrég bejelentette, hogy „White Rhino” (Fehér Orrszarvú) nevű négylábú robotja 100 métert 16,33 másodperc alatt futott le. Ezzel megdöntötte a Koreai Köztársaságban fejlesztett másik robot, „Hound” korábbi, 19,87 másodperces rekordját – számolt be róla az Interesting Engineering.

A futást a Guinness Világrekordok hivatalosan is elismerte, mint a négylábú robot által futott leggyorsabb 100 métert. A teljesítmény a Kína városában, Hangcsouban található tesztpályán történt.

Összehasonlításképp: az emberi 100 méteres világcsúcs 9,58 másodperc, amelyet Usain Bolt állított fel 2009-ben, Berlinben.

A robotkutyát az egyetem a Repülés- és Űrhajózási Karral, valamint a Hangcsou Globális Tudományos és Technológiai Innovációs Központtal közösen fejlesztette.

Modellezték, hogyan viselkednek az egyes alkatrészek különféle valós körülmények között, majd többcélú optimalizálással hangolták egyszerre a kialakítást, a motorparamétereket és az áttételi rendszereket.

Közös szavalás a Budai Várban - Guinness-rekordot döntöttek a Közép-Budai Tankerület iskolái

A fejlesztők a tervezést ahhoz hasonlították, mintha versenyszintű izomrendszert adtak volna a White Rhino robotnak.

A puszta sebességen túl a White Rhino-t nagy terhek szállítására is tervezték. „Leginkább figyelemre méltó, hogy a maximális terhelhetősége 100 kilogramm (220 font), így olyan négylábú robotról van szó, amely képes a nagy sebességű futásra és a nehéz teher szállítására is” – árulta el Cseng Shaoven, a csapat egyik tagja.

A csapat szerint a robotkutya számos területen bevethető lehet. A nagy sebesség előnyös időkritikus feladatokban, például katasztrófahelyzetekben végzett kutatás-mentés során. A teherbírás pedig lehetővé teszi, hogy a robot felszereléseket, érzékelőket vagy eszközöket szállítson olyan terepen, ahol a kerekes járművek nem tudnak közlekedni.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.