A legbelsőbb szív címen készített egy autista srác a mindennapjairól kisfilmet
Mucsi Zoltán, Scherer Péter és Csuja Imre is elsőre elfogadta a nekik felajánlott szerepeket.
Rodler Lili
Az autizmussal élők mindennapjaira és elfogadásuk fontosságára hívja fel a figyelmet A legbelső szív című kisfilm, amelyet a 21 éves, autizmussal élő Gömbös Olivér írt. A történetben egy különc nagypapa (Mucsi Zoltán) és különc unokája (Chater Áron) kényszerű közös napjai bontakoznak ki, humorral és megható pillanatokkal – írja a Blikk.
A filmet teljesen önerőből készítette Olivér családja – a fiú tanulmányaira félretett pénzből –, sok szereplő díjazás nélkül is vállalta a munkát. A forgatás 2024 júniusában, három nap alatt zajlott Budakalászon, Németh-Pákolicz Tamás rendezésében.
„A fiam autista, speciális filmes történetíró, aki művészetterápiaként talált rá erre az önkifejezési módra (…) Az autisták a képek segítségével tudják a legjobban megérteni a világot. Olivér korábban a Sorsfordító film ihletője volt, ami ma már az ötödik osztályos digitális etika tananyag része ajánlott kisfilmes történetként, hogy a gyerekek ezen keresztül értsék meg az autizmussal járó furcsaságokat. Olivér később elkezdett kisfilmeket készíteni, amikkel a Speciális Filmfesztiválon ért el sikereket. A fiam mindig a telefonjába írja a történeteket, és mint kiderült, egy olyan filmet álmodott meg egy autista fiú és nagypapája egymásra találásáról, amit konkrétan Mucsi Zoltánra szabott”
– mondta a lapnak Olivér édesanyja, Gömbösné Hideg Viktória.
„Nagy öröm volt részt venni ezen a forgatáson… Chater Áron pedig rendkívül ügyes kis srác” – idézi a színészt a Blikk. A filmben egyébként Mucsi mellett más ismert nagy színészek is feltűntek, mint Csuja Imre és Scherer Péter, akik szintén az első hívásra elfogadták az ajánlott lehetőséget.
A család célja, hogy a film egy könnyedebb, mégis érzékeny történeten keresztül mutassa be az autizmussal élők különleges világát, és segítsen a társadalmi elfogadásban.
Nyelvvizsgáért vagy emelt szintű érettségiért járó pluszpontokra valószínűleg minden felvételiző számít, arra azonban már jóval kevesebben, hogy egyes szakokon például hangszerismeretért vagy az Educatio Kiállításon való részvételért is kaphat többletpontot.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésének részeredményeiből az is kiderült, hogy a legtöbben a túlzott adminisztrációt, a magas munkaterhelést és a létszámhiányt tartják a rendszer legnagyobb problémáinak.
Rápli Róbert, a TISZA képviselője felszólalt a parlamentben azzal kapcsolatban, hogy a pedagógusok kapják vissza a sztrájkjogukat, és a nevelőtestület véleményezhesse a vezetők kinevezését.