A legbelsőbb szív címen készített egy autista srác a mindennapjairól kisfilmet
Mucsi Zoltán, Scherer Péter és Csuja Imre is elsőre elfogadta a nekik felajánlott szerepeket.
Rodler Lili
Az autizmussal élők mindennapjaira és elfogadásuk fontosságára hívja fel a figyelmet A legbelső szív című kisfilm, amelyet a 21 éves, autizmussal élő Gömbös Olivér írt. A történetben egy különc nagypapa (Mucsi Zoltán) és különc unokája (Chater Áron) kényszerű közös napjai bontakoznak ki, humorral és megható pillanatokkal – írja a Blikk.
A filmet teljesen önerőből készítette Olivér családja – a fiú tanulmányaira félretett pénzből –, sok szereplő díjazás nélkül is vállalta a munkát. A forgatás 2024 júniusában, három nap alatt zajlott Budakalászon, Németh-Pákolicz Tamás rendezésében.
„A fiam autista, speciális filmes történetíró, aki művészetterápiaként talált rá erre az önkifejezési módra (…) Az autisták a képek segítségével tudják a legjobban megérteni a világot. Olivér korábban a Sorsfordító film ihletője volt, ami ma már az ötödik osztályos digitális etika tananyag része ajánlott kisfilmes történetként, hogy a gyerekek ezen keresztül értsék meg az autizmussal járó furcsaságokat. Olivér később elkezdett kisfilmeket készíteni, amikkel a Speciális Filmfesztiválon ért el sikereket. A fiam mindig a telefonjába írja a történeteket, és mint kiderült, egy olyan filmet álmodott meg egy autista fiú és nagypapája egymásra találásáról, amit konkrétan Mucsi Zoltánra szabott”
– mondta a lapnak Olivér édesanyja, Gömbösné Hideg Viktória.
„Nagy öröm volt részt venni ezen a forgatáson… Chater Áron pedig rendkívül ügyes kis srác” – idézi a színészt a Blikk. A filmben egyébként Mucsi mellett más ismert nagy színészek is feltűntek, mint Csuja Imre és Scherer Péter, akik szintén az első hívásra elfogadták az ajánlott lehetőséget.
A család célja, hogy a film egy könnyedebb, mégis érzékeny történeten keresztül mutassa be az autizmussal élők különleges világát, és segítsen a társadalmi elfogadásban.
Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Több iskola is arról számolt be, hogy megérkeztek a tankönyvek, zajlik azok átvétele és rendszerezése, hogy a szeptemberi becsengetésre minden készen álljon.
Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
