A legbelsőbb szív címen készített egy autista srác a mindennapjairól kisfilmet
Mucsi Zoltán, Scherer Péter és Csuja Imre is elsőre elfogadta a nekik felajánlott szerepeket.
Rodler Lili
Az autizmussal élők mindennapjaira és elfogadásuk fontosságára hívja fel a figyelmet A legbelső szív című kisfilm, amelyet a 21 éves, autizmussal élő Gömbös Olivér írt. A történetben egy különc nagypapa (Mucsi Zoltán) és különc unokája (Chater Áron) kényszerű közös napjai bontakoznak ki, humorral és megható pillanatokkal – írja a Blikk.
A filmet teljesen önerőből készítette Olivér családja – a fiú tanulmányaira félretett pénzből –, sok szereplő díjazás nélkül is vállalta a munkát. A forgatás 2024 júniusában, három nap alatt zajlott Budakalászon, Németh-Pákolicz Tamás rendezésében.
„A fiam autista, speciális filmes történetíró, aki művészetterápiaként talált rá erre az önkifejezési módra (…) Az autisták a képek segítségével tudják a legjobban megérteni a világot. Olivér korábban a Sorsfordító film ihletője volt, ami ma már az ötödik osztályos digitális etika tananyag része ajánlott kisfilmes történetként, hogy a gyerekek ezen keresztül értsék meg az autizmussal járó furcsaságokat. Olivér később elkezdett kisfilmeket készíteni, amikkel a Speciális Filmfesztiválon ért el sikereket. A fiam mindig a telefonjába írja a történeteket, és mint kiderült, egy olyan filmet álmodott meg egy autista fiú és nagypapája egymásra találásáról, amit konkrétan Mucsi Zoltánra szabott”
– mondta a lapnak Olivér édesanyja, Gömbösné Hideg Viktória.
„Nagy öröm volt részt venni ezen a forgatáson… Chater Áron pedig rendkívül ügyes kis srác” – idézi a színészt a Blikk. A filmben egyébként Mucsi mellett más ismert nagy színészek is feltűntek, mint Csuja Imre és Scherer Péter, akik szintén az első hívásra elfogadták az ajánlott lehetőséget.
A család célja, hogy a film egy könnyedebb, mégis érzékeny történeten keresztül mutassa be az autizmussal élők különleges világát, és segítsen a társadalmi elfogadásban.
A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.
A pedagógia önálló szakma, ezért az oktatásirányításban is nagyobb szerepet kellene kapniuk a pedagógusoknak – ezt javasolja dr. Danyi Gyula oktatási szakértő. Szerinte a közoktatást érintő döntések csak akkor szolgálhatják valóban az iskolák és óvodák érdekeit, ha azok előkészítésében és meghozatalában olyan szakemberek is részt vesznek, akik saját tapasztalatból ismerik az intézmények mindennapi működését.
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
„Az Európai Bizottság soha nem kérte az alapítványi struktúra megszüntetését” – ezzel érvelt Hankó Balázs az Országgyűlésben az uniós forrásokhoz való hozzáférést célzó törvénycsomag vitájában.
Megjelent a Magyar Közlönyben a pedagógusbérek korrekciójáról szóló kormányrendelet. A korábban bejelentett 0,4 százalékpontos béremelés részletszabályai is nyilvánossá váltak. Mutatjuk, mire lehet számítani.
Bár sok iskolában ma is természetesnek számít, hogy a tanárok az egész osztály előtt ismertetik a dolgozatok vagy vizsgák eredményeit, a Tanítanék Mozgalom szerint ez nemcsak adatvédelmi kérdéseket vet fel.
