A legbelsőbb szív címen készített egy autista srác a mindennapjairól kisfilmet

Mucsi Zoltán, Scherer Péter és Csuja Imre is elsőre elfogadta a nekik felajánlott szerepeket.

  • Rodler Lili

Az autizmussal élők mindennapjaira és elfogadásuk fontosságára hívja fel a figyelmet A legbelső szív című kisfilm, amelyet a 21 éves, autizmussal élő Gömbös Olivér írt. A történetben egy különc nagypapa (Mucsi Zoltán) és különc unokája (Chater Áron) kényszerű közös napjai bontakoznak ki, humorral és megható pillanatokkal – írja a Blikk.

Hogyan kellene bánni egy autista diákkal?

A filmet teljesen önerőből készítette Olivér családja – a fiú tanulmányaira félretett pénzből –, sok szereplő díjazás nélkül is vállalta a munkát. A forgatás 2024 júniusában, három nap alatt zajlott Budakalászon, Németh-Pákolicz Tamás rendezésében.

 

"Ha az embernek ezt dobja a gép, akkor az meghatározza hátralévő életének minden egyes pillanatát"

„A fiam autista, speciális filmes történetíró, aki művészetterápiaként talált rá erre az önkifejezési módra (…) Az autisták a képek segítségével tudják a legjobban megérteni a világot. Olivér korábban a Sorsfordító film ihletője volt, ami ma már az ötödik osztályos digitális etika tananyag része ajánlott kisfilmes történetként, hogy a gyerekek ezen keresztül értsék meg az autizmussal járó furcsaságokat. Olivér később elkezdett kisfilmeket készíteni, amikkel a Speciális Filmfesztiválon ért el sikereket. A fiam mindig a telefonjába írja a történeteket, és mint kiderült, egy olyan filmet álmodott meg egy autista fiú és nagypapája egymásra találásáról, amit konkrétan Mucsi Zoltánra szabott”

– mondta a lapnak Olivér édesanyja, Gömbösné Hideg Viktória.

"Nem az autisták szegénységi bizonyítványa, ha kirekesztik őket"

„Nagy öröm volt részt venni ezen a forgatáson… Chater Áron pedig rendkívül ügyes kis srác” – idézi a színészt a Blikk. A filmben egyébként Mucsi mellett más ismert nagy színészek is feltűntek, mint Csuja Imre és Scherer Péter, akik szintén az első hívásra elfogadták az ajánlott lehetőséget.

A család célja, hogy a film egy könnyedebb, mégis érzékeny történeten keresztül mutassa be az autizmussal élők különleges világát, és segítsen a társadalmi elfogadásban.

 

 

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.