Sok diák nem tud tanulni anélkül, hogy ne kapná elő közben a telefonját. 65 százalékuk már most attól tart, hogy a digitális szokásaik hosszú távon is akadályozni fogják őket a munkában vagy tanulásban.
A szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem és partnerei 13–25 éveseket kérdeztek meg Ausztráliában és Szingapúrban a közösségimédia-használati szokásaikról. A válaszadók 68 százaléka szerint a közösségi média rontja a koncentrációképességet – sokan még egy percnél hosszabb tartalomra sem tudnak figyelni – írja a Medical News.
Napi 7-10 óra - ennyit telefonoznak a magyar diákok
Az eredmények szerint a közösségi média hosszan tartó használata összefüggésbe hozható a fókusz megtartásának nehézségeivel, fokozott érzelmi kimerüléssel, valamint a függőséghez hasonló viselkedésmintákkal.
„TikTok annyira lecsökkentette a figyelmemet, hogy már egy egyperces videót se tudok végignézni” – mondta egy, a felmérésben részt vevő tinédzser.
A válaszokból kiderült: a fiatalok többsége kényszeresen használja a közösségi platformokat. Egyikük úgy fogalmazott, „mintha direkt arra lennének tervezve, hogy függővé válj tőlük.”
„Az agy megtanulja, hogy állandó újdonságot és azonnali jutalmat keressen a dopamin által vezérelt visszacsatolási hurkokon keresztül” – magyarázta Calvert professzor. „Ez hosszú távon csökkenti a mély koncentrációra és elmélyült gondolkodásra való képességünket. Olyan mintázatok alakulnak ki, mint a függőségnél: egyre nagyobb inger szükséges ugyanahhoz az élményhez.”
Hiába tiltották be a telefonokat az iskolában, nem lett kevesebb a depressziós, szorongós diák
A kutatás szubjektív tapasztalatokra épülő eredményei jól kiegészítik a korábbi, funkcionális MRI-vel (fMRI) végzett agyi képalkotó vizsgálatokat, amelyek szintén kimutatták, hogy a közösségi média aktiválja az agy dopamin-alapú jutalmazási rendszerét, hasonlóan a függőséget okozó szerekhez.
A kutatás kulturális különbségekre is rávilágított: míg a szingapúri fiatalok üdvözölték az iskolai mobilhasználat korlátozását, addig sok ausztrál diák épp az ilyen szabályozás hiányát kritizálta. A szakértők szerint nem tiltásokra, hanem tudatosító funkciókra van szükség a közösségi platformokon – például görgetési szünetekre vagy figyelmeztetésekre –, hogy a fiatalok visszanyerhessék figyelmüket. Bár a tudomány már megadta az eszközöket, valódi változáshoz politikai és technológiai döntéshozók cselekvő szándéka is kell.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
