A TikTok annyira lecsökkentette a figyelmet, hogy már az egyperces videókat se tudják végignézni a felhasználók

Sok diák nem tud tanulni anélkül, hogy ne kapná elő közben a telefonját. 65 százalékuk már most attól tart, hogy a digitális szokásaik hosszú távon is akadályozni fogják őket a munkában vagy tanulásban.

A szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem és partnerei 13–25 éveseket kérdeztek meg Ausztráliában és Szingapúrban a közösségimédia-használati szokásaikról. A válaszadók 68 százaléka szerint a közösségi média rontja a koncentrációképességet – sokan még egy percnél hosszabb tartalomra sem tudnak figyelni – írja a Medical News.

Napi 7-10 óra - ennyit telefonoznak a magyar diákok

Az eredmények szerint a közösségi média hosszan tartó használata összefüggésbe hozható a fókusz megtartásának nehézségeivel, fokozott érzelmi kimerüléssel, valamint a függőséghez hasonló viselkedésmintákkal.

„TikTok annyira lecsökkentette a figyelmemet, hogy már egy egyperces videót se tudok végignézni” – mondta egy, a felmérésben részt vevő tinédzser.

A válaszokból kiderült: a fiatalok többsége kényszeresen használja a közösségi platformokat. Egyikük úgy fogalmazott, „mintha direkt arra lennének tervezve, hogy függővé válj tőlük.”

„Az agy megtanulja, hogy állandó újdonságot és azonnali jutalmat keressen a dopamin által vezérelt visszacsatolási hurkokon keresztül” – magyarázta Calvert professzor. „Ez hosszú távon csökkenti a mély koncentrációra és elmélyült gondolkodásra való képességünket. Olyan mintázatok alakulnak ki, mint a függőségnél: egyre nagyobb inger szükséges ugyanahhoz az élményhez.”

Hiába tiltották be a telefonokat az iskolában, nem lett kevesebb a depressziós, szorongós diák

A kutatás szubjektív tapasztalatokra épülő eredményei jól kiegészítik a korábbi, funkcionális MRI-vel (fMRI) végzett agyi képalkotó vizsgálatokat, amelyek szintén kimutatták, hogy a közösségi média aktiválja az agy dopamin-alapú jutalmazási rendszerét, hasonlóan a függőséget okozó szerekhez.

A kutatás kulturális különbségekre is rávilágított: míg a szingapúri fiatalok üdvözölték az iskolai mobilhasználat korlátozását, addig sok ausztrál diák épp az ilyen szabályozás hiányát kritizálta. A szakértők szerint nem tiltásokra, hanem tudatosító funkciókra van szükség a közösségi platformokon – például görgetési szünetekre vagy figyelmeztetésekre –, hogy a fiatalok visszanyerhessék figyelmüket. Bár a tudomány már megadta az eszközöket, valódi változáshoz politikai és technológiai döntéshozók cselekvő szándéka is kell.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.