Sok diák nem tud tanulni anélkül, hogy ne kapná elő közben a telefonját. 65 százalékuk már most attól tart, hogy a digitális szokásaik hosszú távon is akadályozni fogják őket a munkában vagy tanulásban.
A szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem és partnerei 13–25 éveseket kérdeztek meg Ausztráliában és Szingapúrban a közösségimédia-használati szokásaikról. A válaszadók 68 százaléka szerint a közösségi média rontja a koncentrációképességet – sokan még egy percnél hosszabb tartalomra sem tudnak figyelni – írja a Medical News.
Napi 7-10 óra - ennyit telefonoznak a magyar diákok
Az eredmények szerint a közösségi média hosszan tartó használata összefüggésbe hozható a fókusz megtartásának nehézségeivel, fokozott érzelmi kimerüléssel, valamint a függőséghez hasonló viselkedésmintákkal.
„TikTok annyira lecsökkentette a figyelmemet, hogy már egy egyperces videót se tudok végignézni” – mondta egy, a felmérésben részt vevő tinédzser.
A válaszokból kiderült: a fiatalok többsége kényszeresen használja a közösségi platformokat. Egyikük úgy fogalmazott, „mintha direkt arra lennének tervezve, hogy függővé válj tőlük.”
„Az agy megtanulja, hogy állandó újdonságot és azonnali jutalmat keressen a dopamin által vezérelt visszacsatolási hurkokon keresztül” – magyarázta Calvert professzor. „Ez hosszú távon csökkenti a mély koncentrációra és elmélyült gondolkodásra való képességünket. Olyan mintázatok alakulnak ki, mint a függőségnél: egyre nagyobb inger szükséges ugyanahhoz az élményhez.”
Hiába tiltották be a telefonokat az iskolában, nem lett kevesebb a depressziós, szorongós diák
A kutatás szubjektív tapasztalatokra épülő eredményei jól kiegészítik a korábbi, funkcionális MRI-vel (fMRI) végzett agyi képalkotó vizsgálatokat, amelyek szintén kimutatták, hogy a közösségi média aktiválja az agy dopamin-alapú jutalmazási rendszerét, hasonlóan a függőséget okozó szerekhez.
A kutatás kulturális különbségekre is rávilágított: míg a szingapúri fiatalok üdvözölték az iskolai mobilhasználat korlátozását, addig sok ausztrál diák épp az ilyen szabályozás hiányát kritizálta. A szakértők szerint nem tiltásokra, hanem tudatosító funkciókra van szükség a közösségi platformokon – például görgetési szünetekre vagy figyelmeztetésekre –, hogy a fiatalok visszanyerhessék figyelmüket. Bár a tudomány már megadta az eszközöket, valódi változáshoz politikai és technológiai döntéshozók cselekvő szándéka is kell.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
