Megmutatjuk, merre pihentek, alkottak és szerettek a legismertebb magyar költők — és azt is, mely művek születtek ezekben az időszakokban.
Petőfi Sándor — Koltó, a mézeshetek és a Tisza partja
Petőfi nyarai gyakran összekapcsolódtak vándorlásaival és természetjárásaival. 1847-ben Koltón, a Teleki-kastélyban töltötte mézesheteit Szendrey Júliával — ekkor született például a „Szeptember végén”, egyik legismertebb szerelmes verse. Illetve, ha a Tisza partján jártok, gondoljatok Petőfire. Itt írta „A Tisza” című versét, amely az Alföld iránti rajongásának egyik legszebb lenyomata. Arany János — Nagyszalonta és Nagykőrös csendje Arany János a nyugalmat kereste: Nagyszalonta és Nagykőrös biztosították számára a nyári elvonulás lehetőségét. Itt dolgozott például a „Toldi estéje” című költeményén is. Babits Mihály — Esztergom panorámája a Duna fölött Ha Esztergomba utaztok, ne hagyjátok ki a Babits-villát! Az esztergomi nyarak alatt Babits Mihály számos verset írt, például a „Húsvét előtt” címűt. A Duna-parti város inspirálta több későbbi művét is. Ady Endre — Érmindszenttől a francia Riviéráig Ady számára a szülőfaluja, Érmindszent sokáig meghatározó pihenőhely volt, de később Párizs és a francia Riviéra is szerepet kapott nyári útjaiban. A „Párisban járt az ősz” című versét is egy ilyen utazás után írta meg. Radnóti Miklós — Balatonkenese és Balatonfüred csendje Ha ti is a Balatonnál nyaraltok, gondoljatok Radnótira és Gyarmati Fannira, akik gyakran töltötték itt a nyarat. A „Bájoló” című verse ennek az idilli korszaknak a lírai lenyomata.
Mindemellett nagyon szeretett utazni is és többször megfordult a horvát tengerparton is. Egyik kedvelt helye Korcula szigete volt, ahova többször is visszatért. Itt született többek között a “Beszélgetés a tengerrel” című alkotása. Látogatásáról pedig egy emléktábla formájában is megemlékeztek, ami azóta is kiemelt helyen van a városháza falán.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
