Hol nyaraltak a nagy magyar költők? — A Balatontól Esztergomig, Koltótól Lillafüredig

Megmutatjuk, merre pihentek, alkottak és szerettek a legismertebb magyar költők — és azt is, mely művek születtek ezekben az időszakokban.

  • Rodler Lili

Petőfi Sándor — Koltó, a mézeshetek és a Tisza partja

Petőfi nyarai

gyakran összekapcsolódtak vándorlásaival és természetjárásaival. 1847-ben Koltón, a Teleki-kastélyban töltötte mézesheteit Szendrey Júliával — ekkor született például a „Szeptember végén”, egyik

legismertebb szerelmes verse

.

Illetve, ha a Tisza partján jártok, gondoljatok Petőfire. Itt írta „A Tisza” című versét, amely az Alföld iránti rajongásának egyik legszebb lenyomata.

Arany János — Nagyszalonta és Nagykőrös csendje

Arany János a nyugalmat kereste: Nagyszalonta és Nagykőrös biztosították számára a nyári elvonulás lehetőségét. Itt dolgozott például a „Toldi estéje” című költeményén is.

Babits Mihály — Esztergom panorámája a Duna fölött

Ha Esztergomba utaztok, ne hagyjátok ki a Babits-villát! Az esztergomi nyarak alatt Babits Mihály számos verset írt, például a „Húsvét előtt” címűt. A Duna-parti város inspirálta több későbbi művét is.

Ady Endre — Érmindszenttől a francia Riviéráig

Ady számára a szülőfaluja

, Érmindszent sokáig meghatározó pihenőhely volt, de később Párizs és a francia Riviéra is szerepet kapott nyári útjaiban. A „Párisban járt az ősz” című versét is egy ilyen utazás után írta meg.

Radnóti Miklós — Balatonkenese és Balatonfüred csendje

Ha ti is a

Balatonnál nyaraltok

, gondoljatok Radnótira és Gyarmati Fannira, akik gyakran töltötték itt a nyarat. A „Bájoló” című verse ennek az idilli korszaknak a lírai lenyomata.

 

Tagore-sétány, Balatonfüred

Szabó Lőrinc — Idill Lillafüreden

Szabó Lőrinc

többször nyaralt Lillafüreden, a Palotaszállóban. Innen született a „Lillafüredi idill” című vers, amely ma is romantikus olvasmány.

Mindemellett nagyon szeretett utazni is és többször megfordult a horvát tengerparton is. Egyik kedvelt helye Korcula szigete volt, ahova többször is visszatért. Itt született többek között a “Beszélgetés a tengerrel” című alkotása. Látogatásáról pedig egy emléktábla formájában is megemlékeztek, ami azóta is kiemelt helyen van a városháza falán.

 

Kosztolányi Dezső — Balatoni pihenők

Kosztolányi

több nyarat is a Balatonnál töltött

, elsősorban Siófokon. A „Nyári reggel” című vers hangulata több balatoni élményből is táplálkozik.

Weöres Sándor — Balaton-felvidék és Sárvár

Weöres előszeretettel töltötte nyarait Sárváron és a Balaton-felvidék csendes tájain. Az „Égi csikón nyargal” vagy a „Tűzkút” verseiben sokszor megjelenik a vidéki nyár.

Kányádi Sándor — Erdély hegyei között

Ha Erdély felé veszitek az irányt, járhattok Kányádi nyarainak színhelyén is. Az „Erdőn, mezőn járok” című verse hűen visszaadja ezt a természetközeli életérzést.

Vörösmarty Mihály — A baracskai birtok nyugalma

Vörösmarty a baracskai birtokon sok nyarat töltött családjával, többek között itt születtek költeményei a „Szózat” utáni időszakból is.

Tóth Árpád — Debreceni és bükki nyarak

Ha Szilvásvárad felé veszitek az irányt, járhattok Tóth Árpád nyarainak színhelyén is. Több versében is visszaköszön a bükki táj nyugalma.

Ha irodalmi nyomvonalon nyaralnátok

Ezek a helyszínek ma is látogathatóak, sokuk irodalmi emlékhellyé vált:

- Koltói Teleki-kastély (Petőfi)

- Babits-villa Esztergomban

-

Jókai

-villa Balatonfüreden

- Lillafüredi Palotaszálló (Szabó Lőrinc)

- Radnóti emlékhelyek Balatonfüred és Kenese környékén

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.