Már a játékok is okosabbak lesznek, jöhet az élő Toy Story.
A világ legismertebb játékgyártója, a Barbie babákat is jegyző Mattel együttműködésre lépett az OpenAI-jal, hogy mesterséges intelligenciával támogatott játékokat és játékélményeket hozzanak létre – írja a Reuters a válallat csütörtöki bejelentése alapján.
Az első ilyen AI-alapú termék már idén megjelenhet a boltokban és nem feltétlenül csak a babák formájában, ugyanis ez a cég gyártja a Hot Wheels kisautókat és az Uno kártyajátékokat is.
A vállalat közleménye szerint céljuk, hogy a mesterséges intelligencia „varázsát” életkornak megfelelő, biztonságos és innovatív játékformákban használják fel. Ennél konrkétabb részleteket nem árultak el a fejlesztésről, így egyelőre nem tudni, hogy valóban életre kel-e a Toy Story.
Az együttműködés azonban nem kizárólag a játékfejlesztést érinti: a Mattel üzleti folyamataiba is beépíti az OpenAI fejlett eszközeit, például a ChatGPT Enterprise-t, hogy javítsák a termékinnovációt és a cég egészére kiterjedő digitális átalakulást.
A Mattel az elmúlt évben is törekedett arra, hogy a klasszikus játékgyártáson túl is bevételekhez jusson: mozifilmeket, tévésorozatokat és mobiljátékokat készítettek többek között a Barbie és a Hot Wheels márkákra építve. Minderre azért is szükségük volt, mert a vállalat játékpiaci bevételei vészesen csökkenni kezdtek. A helyzet kezelésére májusban a cég visszavonta éves pénzügyi előrejelzését, és bejelentette: áremelésre készül néhány termék esetében az amerikai piacon, hogy ellensúlyozza a megnövekedett ellátási lánc költségeit.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
