Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A melegedés miatt egyre több szúrós hínáron kell majd taposnunk a Balatonban, ha fürdeni szeretnénk.
Miközben a Balaton vizének hőmérséklete egészen az 1980-as évekig viszonylag stabil volt, addig az elmúlt harminc évben a Balaton vize háromszor gyorsabban melegedett, mint az azt megelőző 120 év során figyelmeztet a Másfélfok klímaváltozással foglalkozó közleménye.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet friss tanulmánya szerint a tó vízhőmérséklete a 21. században évente átlagosan 0,07 °C-kal melegedett, így 2025-re már 1,7 °C-kal melegebb, mint 2000-ben volt.
Különösen a téli hónapokban tapasztalható intenzív melegedés: februárban például évi 0,21 °C-kal nőtt a víz hőmérséklete.
A probléma ezzel az, hogy a melegedés megzavarhatja a tó ökoszisztémájának évszakos ritmusát, veszélyeztetve a vízi élővilág fennmaradását.
A felmelegedés emellett a tó vízháztartását is felborítja. A melegebb víz gyorsabban párolog, miközben a csapadék nem mindig tudja pótolni a veszteséget – különösen nyáron. A csökkenő vízszint kedvez a nád terjedésének a sekély parti zónákban, ami bár a növényzetnek jó, az ökoszisztémát jelentősen átalakítja.
A víz melegedése a vízinövények között is új „versenyhelyzetet” teremt. Az őshonos fajok hőoptimuma 22–26 °C, ám a parti zónákban egyre gyakoribbak a 30 °C fölötti hőmérsékletek. Ez a melegkedvelő, gyakran szúrós, kellemetlen előretörését segíti elő. Ezek a növények nemcsak az élővilágot, de a fürdőzők élményét is megváltoztatják.
Ha a melegedés folytatódik, a Balaton ökológiai rendszere egyre inkább a mediterrán vagy szubtrópusi tavakéhoz fog hasonlítani – olyan körülményekkel, amelyekhez sem a tó jelenlegi élővilága, sem az emberi használat nincs felkészülve.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.