Ha csak nem rendelkezik az intézmény másképp, akkor aznap bent kell lenni az iskolában.
A tavaszi szünet után az általános- és középiskolások szinte rögtön kaptak egy hosszúhétvégét is, amin pihenhettek, ám ennek ára volt. Ugyanis május másodikat most szombaton, május 17-én kell „ledolgozniuk”.
Hivatalos: ezeken a szombatokon kell dolgozni menni 2026-ban
Hogy miért kell a diákoknak is pótolni a munkanapot, arról a köznevelési törvény rendelkezik. Ez ugyanis kimondja, hogy "a tanév rendjével kapcsolatos rendeletben előírt tanítási napokat összhangba kell hozni a jogszabály által előírt, országosan, egységesen elrendelt munkanap-áthelyezéssel."
Röviden összefoglalva tehát a tanulóknak azért kell május 17-én, szombaton is iskolába menniük, mert az intézmények kötelesek felügyeletet biztosítani a munkanapokon, illetve ezek számozott tanítási napnak is számítanak.
Ezalól vannak kivételek. Például, ha az intézményvezető igazgatói szünetet rendel el, vagy ha aznap tanítás nélküli munkanapot tartanak. Ez utóbbi keretében a diákokat általában iskolán kívüli programokra viszik, ami lehet múzeum- vagy állatkerti látogatás, esetleg mozi vagy egy kirándulás a környező zöldövezetben.
A ponthatárok kihirdetése után minden évben sokan szembesülnek azzal, hogy hajszálon múlt a felvételük. Van, aki két-három ponttal, mások mindössze egyetlen ponttal maradnak le a kiszemelt szakról. Ilyenkor szinte azonnal felmerül a kérdés: lehet fellebbezni? Kérhető a pontszám újraszámítása? Módosulhat még a besorolási döntés?
Miskovits Marcit, Kovács Kristófot és Belanót kérdeztük a Pont Ott Partin.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Jelenleg 256 csecsemő és kisgyerek rekedt a kórházban azért, mert nem sikerült nekik időben megfelelő gondozási helyet találni.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
