Ezen a héten szombaton is kell iskolába menni

Ha csak nem rendelkezik az intézmény másképp, akkor aznap bent kell lenni az iskolában.

  • Rodler Lili

A tavaszi szünet után az általános- és középiskolások szinte rögtön kaptak egy hosszúhétvégét is, amin pihenhettek, ám ennek ára volt. Ugyanis május másodikat most szombaton, május 17-én kell „ledolgozniuk”.

Hivatalos: ezeken a szombatokon kell dolgozni menni 2026-ban

Hogy miért kell a diákoknak is pótolni a munkanapot, arról a köznevelési törvény rendelkezik. Ez ugyanis kimondja, hogy "a tanév rendjével kapcsolatos rendeletben előírt tanítási napokat összhangba kell hozni a jogszabály által előírt, országosan, egységesen elrendelt munkanap-áthelyezéssel."

Röviden összefoglalva tehát a tanulóknak azért kell május 17-én, szombaton is iskolába menniük, mert az intézmények kötelesek felügyeletet biztosítani a munkanapokon, illetve ezek számozott tanítási napnak is számítanak.

Ezalól vannak kivételek. Például, ha az intézményvezető igazgatói szünetet rendel el, vagy ha aznap tanítás nélküli munkanapot tartanak. Ez utóbbi keretében a diákokat általában iskolán kívüli programokra viszik, ami lehet múzeum- vagy állatkerti látogatás, esetleg mozi vagy egy kirándulás a környező zöldövezetben.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.