Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Április 28-án kapták meg a középiskolák a végleges felvételi jegyzéküket az Oktatási Hivatalból. Az intézményeknek május 5-ig minden hozzájuk jelentkező diákot értesíteniük kell a felvételről vagy éppenséggel az elutasításról.
Ezek a középiskolák tették ki a végleges felvételi jegyzéküket
Elutasító levelet az alábbi esetekben kaphatnak a diákok:
- egy magasabbra rangsorolt helyre már felvették őket
- az adott tanulmányi területre felvehetők létszáma a jobb eredményt elért, előrébb rangsorolt tanulókkal már betelt;
- nem teljesítették a felvétel feltételeit, ezért a középfokú iskola rangsorolás nélkül elutasította a felvételi kérelmeteket.
Jó, ha tudjátok, hogy általában a végleges felvételi jegyzéken csak az oktatási azonosító vagy a diák által választott jelige szerepel, az ideiglenes listában elfoglalt hely és a középiskolai felvételin elért pontszám sem.
Vannak olyan iskolák, melyek ezeket az adatokat nem is teszik közzé, így csak úgy derülnek ki a ponthatárok, ha az ideiglenes felvételi jegyzéket összehasonlítjuk a véglegessel. Erre jó példa az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium, amely az elitgimik közül elsők között tette ki a honlapjára a végleges felvételi jegyzékét.
A 2025-ös középiskolai rangsor negyedik helyezettjénél a négy osztályos képzések esetében többek között:
- matematika-fizika tagozaton az ideiglenes lista 75. helyén
- természettudományos tagozaton az ideiglenes lista 53. helyén
- biológia tagozaton az ideiglenes lista 58. helyén
álló diák volt az utolsó, akit felvettek.
Ennek függvényében matek-fizika tagozaton az Apáczaiban a maximális 110 pontból 96, 9 ponttal természettudományos tagozaton 91,5 ponttal és biológiából 87,4 ponttal lehetett bekerülni.
Ha összehasonlítjuk az idei ponthatárokat az előző évivel, akkor láthatjuk, hogy az Apáczaiban a természettudományos tagozaton egy kicsit emelkedtek, a többin pedig stagnáltak a ponthatárok.
A VI. Kerületi Madách Imre Gimnázium (HVG-rangsor 6. helyezett) szintén kitette a végleges felvételi jegyzékét, de ott külön kiemelték, hogy a maximális 350 pontból
- emelt angol tagozatra: 305 pont
- emelt német tagozatra: 274 pont
- NYEK- német haladó: 299 pont
- NYEK- angol haladó: 307 pont
volt a felvételi ponthatár. Érdemes azt megjegyezni, hogy az emelt angolt leszámítva tavalyhoz képest mindegyik tagozaton csökkentek a ponthatárok. Az emelt német tagozatra 2024-ben még 291 pont kellett, idén már 274 is elég volt. Ehhez képest az emelt angol tagozatra 297 ponttal is be lehetett jutni, azonban most már legalább 305 pontra volt szükség.
Túry Gergely
Ehhez képest a Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban (HVG-rangsor 7. helyezett) a négyosztályos tagozat
- emelt nyelvi tagozatára az ideiglenes rangsorban 33. helyen
- emelt matematika tagozatára az ideiglenes rangsorban 23. helyen
- emelt biológia tagozatára az ideiglenes rangsorban 18. helyen
lévő tanulók kerültek még be.
Ez azt jelenti, hogy az elérhető a nyelvi tagozatra a maximális 200-ból 170 pont, az emelt matekra 172 pont, emelt biológiára pedig 179 pont felett vették fel a nyolcadikosokat. Azt érdemes megjegyezni, hogy az emelt matek tagozaton jóval magasabb, 191 pont kellett a bejutáshoz, a többi tagozaton stagnáltak a ponthatárok.
Fontos, hogy mivel minden középiskola saját hatáskörben dönt arról, hogy a felvételi eljárásban mennyi pontot ad a központi írásbelire, az általános iskolai eredményekre vagy éppenséggel a szóbelire.
Emiatt az egyes középiskolák ponthatárait egymással nem lehet összehasonlítani. Viszont annyi elmondható, hogy ahhoz, hogy valaki bekerüljön egy top10-es elitgimibe nagyjából 90 százalék feletti központi felvételit kellett írnia magyarból és matekból.
Hogy mely középiskolák tették közzé a végleges felvételi jegyzéküket, azzal az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
