Meddig tart a rendkívüli felvételi eljárás a középiskolákban?

Május 12-én kezdődik a rendkívüli felvételi eljárás a középiskolákban – mutatjuk, mit kell róla tudni.

Ha egy diák nem jutott be egyetlen középiskolába sem a normál felvételi időszakban, vagy időközben meggondolta magát, 2025. május 12. és augusztus 31. között lehetősége van újra próbálkozni. Ebben az időszakban már közvetlenül kell jelentkezni a kiválasztott iskolába – ott, ahol még vannak szabad helyek. A jelentkezést személyesen, az intézménnyel egyeztetve lehet intézni.

Ezek a középiskolák hirdetnek rendkívüli felvételit: itt a lista

Jelentkezés menete

A középiskolák általában a saját honlapjukon szokták jelezni, ha rendkívüli felvételit hirdetnek. Itt lehet megnézni, hogy van-e még szabad hely valamelyik osztályban vagy tagozaton, illetve azt is, hogyan lehet jelentkezni és meddig.

Amennyiben egy számotokra szimpatikus iskolában vannak még üres férőhelyek, a jelentkezést egyénileg kell intézni és felvenni a kapcsolatot az intézménnyel. A jelentkezési lapot legtöbbször szintén az iskola honlapjáról lehet letölteni, amit ki kell tölteni, majd az iskola által megadott módon eljuttatni hozzájuk.

A középiskolák maguk határozzák meg, hogy mi alapján veszik fel a jelentkezőket. Erről általában szintén a honlapjaikon tesznek közzé tájékoztatást.

Fontos tudni, hogy az Oktatási Hivatal oldalán lokációra szűrve meg lehet keresni azokat az iskolákat, ahol van rendkívüli felvételi. A keresőprogramot ide kattintva tudjátok megnyitni.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.