Regényírást fog tanítani Agatha Christie a BBC egyik műsorában
A lassan ötven éve elhunyt legendás írónőt mesterséges intelligenciával keltik életre. Bár Christie családja támogatta a projektet, tisztában vannak azzal is, hogy milyen aggályokat szülhet.
Rodler Lili
„Ez az én írókurzusom a BBC Maestrón” – mondja mosolyogva Agatha Christie a kamerába, pontosabban az írónő mesterséges intelligenciával újrakreált változata, írja a The Guardian. A BBC streamingplatformján Christie fogja bevezetni az érdeklődőket a regényírás rejtelmeibe.
A kurzus tizenegy darab alig húszperces videót tartalmaz, amelyben az írónő képmása ad tanácsokat azoknak, akiket érdekel az írás világa és esetleg maguk is írók szeretnének lenni.
Az írónő hangját régi hangfelvételek alapján rekonstruálták, az MI segítségével, ugyanúgy ahogy a képmását is.
Ahhoz, hogy a mozgása emberi legyen a technológia segítségével Christie vonásait és alkatát Vivien Keen színésznőre szabták. Az ő mozdulatai rejtőznek a híres írónő kiköpött mása mögött.
„44 éve vagyok színész, de ez a szerep semmihez sem fogható. A folyamat megkövetelte, hogy nagyon alaposan tanulmányozzam azt a néhány klipet, amely Agatháról készült, hogy megragadjam a finom manírjait és arckifejezéseit.” – nyilatkozta Keen a Guardian-nek.
A videókban az írással kapcsolatban ad leckéket arról, hogyan álljanak neki az írásnak, miként találják ki a történet gerincét, hogyan építsenek feszültséget, de az írás filozófiáról is beszél a videókban. A tanácsok egyébként tényleg az írónőtől származnak, olyan tanácsokat és meglátásokat foglaltak ugyanis bele a kurzusba, amelyekről maga az írónő is írt vagy beszélt az életében.
A projektet támogatta az írónő hagyatékát kezelő cég és a leszármazottai is. Christie dédunokája, James Prichard, többször is kiemelte, hogy az akadémikusok és a kutatók munkájának köszönhetően ténylegesen egy átfogó íróleckét kaphatnak a nézők a krimik koronázatlan királynőjétől, ráadásul Agathatól magától.
Sokan ódzkodtak az írónő ilyen fajta „reinkarnálásától”, mivel etikátlannak tartják a projektet. Prichard igyekezett ezzel kapcsolatban is eloszlatni a kételyeket:
„Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem merültek fel aggályok. De hiszem és remélem, hogy a mesterséges intelligenciát hasznos és etikus módon használtuk fel. Agatha AI-modellje nem működik Vivien Keene teljesítménye nélkül. Ezt nem az AI írta. Ez egy tudományos munka, amely feltárja mindazt, amit ő mondott az írásról. És úgy vélem, hogy az üzenete jobban közvetíthető, és több emberhez jut el, ha „ő maga” adja elő.”
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
