Miért beszélnek portugálul Brazíliában?

Brazília kivételével egész Dél-Amerikában spanyolul beszélnek; a világ ötödik legnagyobb országában viszont portugál az anyanyelv. Hogy miért, arról Brazíliában braziloktól érdeklődtünk.

  • Székács Linda

Több mint tízórányi repülőút után szerda reggel, brazil idő szerint 5:15 perckor landoltam Sao Paulo repterén. Azt hittem, ugyanolyan egyszerű lesz itt elboldogulnom, mint a világ bármely részén, ezzel viszont nagyot tévedtem. Kétórányi próbálkozás után a barátommal egyszerűen feladtuk, hogy tömegközlekedéssel jussunk be a városközpontba és taxit rendeltünk.

Az automatákból nem tudtunk jegyet venni, mert csak brazil bankkártyát fogadnak el, a jegypénztárnál pedig egy kukkot sem értettek abból, amit angolul mondtunk nekik, én pedig abból nem fogtam fel semmit, amit ők portugálul magyaráztak nekem. Pedig az utazás előtt azt hittem; ha az angollal nem is boldogulunk ebben az országban, legalább a kevésbé használt, de nagyon is meglévő olasztudásommal megyek majd valamire, elvégre a portugál is latin nyelv.

Ebben is tévedtem; egy-egy kontextusból kiragadott random kifejezésen kívül semmit sem értettem. A brazil portugál számomra nem hasonlít semmilyen más idegen nyelvre.

De hogy miért éppen portugálul beszélnek Brazíliában, amikor az összes többi dél-amerikai országban a spanyol az idegen nyelv? Ez volt az egyik első kérdés, amit feltettem a brazil ismerősömnek, akit meglátogatni jöttem. Szerinte a válasz erre rendkívül egyszerű; Brazíliát 1500. április 22-én fedezte fel a portugál Pedro Álvares Cabral, míg Argentínába például csak 1516-ban érkezett meg a spanyol Juan Diaz de Solias, és a többi dél-amerikai országot is később fedezték fel.

Mivel tehát a dél-amerikai kontinensről Brazíliát fedezték fel először az európai utazók, itt a portugál terjedt el és lett később az anyanyelv, míg a kontinens többi részére spanyol utazók érkeztek, ezért mindenhol máshol ez terjedt el.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.