A megkérdezettek szerint nem az oktatókkal és nem is a vizsgakövetelményekkel van a baj.
A HVG felmérése szerint - amiben tizenegy, véletlenszerűen kiválasztott autósiskola átlagát vizsgálták - egyre többen buknak meg a B kategóriás forgalmi vizsgán.
Míg 2020-ban a sikerességi arány 50% felett volt, 2024-ben már 42% alá csökkent, az év végén pedig a vizsgázók több mint 60%-a megbukott.
Kingl László, az AVOSZ elnöke szerint ennek oka részben a megváltozott közlekedési környezet, részben pedig a tanulók képességeinek átalakulása – a digitális világban felnövő fiatalok kevésbé fejlett motorikus készségekkel rendelkeznek. Emellett a tanulók gyakran túl hamar mennek vizsgázni a kötelező óraszám letelte után, ami szintén hozzájárul a magas bukási arányhoz.
Így igényelhetitek vissza a KRESZ tanfolyam és vizsga árát.
Pető Attila, közlekedési szakoktató arról nyilatkozott a lapnak, hogy az okok között szerepel „a forgalom nagysága és összetettsége, amely elsősorban a Budapesten vizsgázóknak jelent problémát.” De a tanulók hozzáállása sem könnyíti meg a helyzetet, sokan ugyanis meg vannak győződve arról, hogy 30 óra elég nekik ahhoz, hogy sikeresen teljesítsék a vizsgát - míg Pető szerint ma átlagosan 49 óra kell a jogosítvány megszerzéséhez.
Mindjárt vége a tanévnek és az iskolák többsége még mindig nem szervezett KRESZ-vizsgát a diákoknak.
A bukás leggyakoribb oka azonban a stressz, amin nem segít, ha valótlan elvárásokat támasztanak maguk elé a tanulók
- állítja a szakoktató, aki úgy gondolja, hogy a bukások növekvő tendenciája egy ideig nem is fog megváltozni. „Ami könnyebbséget jelenthet a leendő sofőröknek, az az automata váltós autók elterjedése”, ugyanis egyre többen választják ezt a fajta autót, mikor vezetni tanulnak.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
