A kilátások nem derűsek, de az intenzív romlás elkerülhető, ha a következő öt évben kitalálnak valami hatékony megoldást.
Egy friss tanulmány szerint világszerte minden hatodik gyerek és serdülőkorú túlsúlyos vagy elhízott lesz 2050-re. Ez nagyjából az összes gyerek egyharmadát jelenti – fogalmazták meg az EurekAlert-ön a The Lancet publikációja alapján. A jelentésben feltüntetett becslés alapján túlsúlyos 385 millió fiatal, kórosan elhízott pedig 360 millió gyerek lesz a következő 25 évben.
1990 és 2021 között, az 5-24 év közöttiek tekintetében, a súlyos elhízási arány globálisan megháromszorozódott. A vizsgált időintervallumban 244 százalékkal nőtt a korábban mértekhez képest, így a jelentésben szereplő adatok szerint akkor 174 millió fiatalt érint az elhízás. Ez azt jelenti, hogy az eddigi megközelítések, amik az elhízás megfékezésére jöttek létre, szépen sorban kudarcot vallanak.
2021-ben 493 millió gyerek és serdülő volt túlsúlyos vagy kórosan elhízott.
„Ez az óriási teher nemcsak az egészségügyi rendszert és a gazdaságot sújtja, hanem a magas testtömegindexhez társuló szövődmények, például a cukorbetegség, a rák, a szívproblémák, a légzési és termékenységi gondok, a mentális egészségügyi kihívások negatív hatással lesznek a gyerekekre és a serdülőkre is, akár évtizedeken keresztül is kihathatnak az unokáink életminőségére” – mondta a hírportálnak dr. Jessica Kerr, a tanulmány egyik szerzője.
Hozzátette, hogy bár a jelenlegi politikák kudarcba fulladtak, és nincs is globális fellépés a gyerekkori elhízás ellen, az eredmények azt mutatják: ez az intenzív romlás elkerülhető, ha 2030-ig kitalálunk valami hatékony megközelítést.
Össze kell fogni a változásért
Az előrejelzéseket 204 ország elemzése alapján készítették el. Ezek azt mutatták, hogy az Egyesült Arab Emírségekben, a Cook-szigeteken, Nauruban és Tongában lesz a legnagyobb az elhízottak arányának növekedése, míg Kínában, Egyiptomban, Indiában és az Egyesült Államokban lesz a legtöbb elhízott gyermek és serdülő 2050-re.
A kutatók szerint többet nem hibáztathatjuk az embereket egyéni döntéseikért, és meg kell követelni a kormányoktól, hogy fokozzák a szabályozásokat a cukros italokkal, gyorsételekkel kapcsolatban, és finanszírozzák az egészséges étkezést az iskolákban.
„Sürgős politikai reform nélkül az elhízás felé való átmenet különösen gyors lesz Észak-Afrikában, a Közel-Keleten, Latin-Amerikában és a Karib-térségben, ott, ahol a növekedés a magas népességszámmal és korlátozott erőforrásokkal jár együtt” – mondta dr. Kerr.
Azt is kiemelte, hogy az idősebb, 15-24 év közötti serdülő lányok, akik reproduktív korukba lépnek, kiemelt populációt jelentenek a beavatkozások szempontjából. „A serdülő lányokra kell összpontosítani, ha el akarjuk kerülni az elhízás, a krónikus betegségek, valamint a súlyos pénzügyi és társadalmi költségek generációkon keresztüli átörökítését”
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
