A kellemetlen hanggal kapcsolatos kutatás IgNobel-díjat is nyert.
Ha a legszörnyűbb iskolai élményeinket idézzük fel, bizonyára sokaknak még ma is a hideg futkos a hátán a táblán végighúzott köröm emlékére. Bár manapság ezt a kerámia- és okostáblák bevezetése után nehezen, de régen egészen hatékonyan használták figyelemfelhívásnak, vagy éppen fenyítésnek a talajt vesztett pedagógusok. És akkor még szó sem esett azokról a diákokról, akik előszeretettel kínozták ezzel az osztálytársaikat a szünetekben.
De miért tartja az emberi fül annyira elviselhetetlennek ezt a csikorgást? Erre kereste a választ amerikai kutatók egy csoportja, vizsgálódásaik eredménye pedig Ignobel-díjat ért – fejtette ki a cikkében a hvg.hu.
Az első kutatás a témában 1986-ban született. D. Lynn Halpern, Randolph Blake és James Hillenbrand hipotézise az volt, hogy a körömcsikorgás hangjában a magas frekvencia az igazán irritáló, ezért kipróbálták, milyen reakciókat vált ki, ha úgy manipulálják a csikorgásról készült felvételt, hogy abból eltávolítanak különböző frekvenciatartományokat. A feltevésükkel ellentéteben sem a magas, sem az alacsony hangtartomány eltávolítása nem enyhítette a tesztalanyok szenvedő reakcióját.
A középfrekvenciák eltüntetése viszont már igen.
Ezen a nyomon haladva olyan hangokat kerestek, amelyek ebben a tartományban mozognak és hasonló idegborzoló hatás kiváltására alkalmasak. A kutatásaik során arra jutottak, hogy a makákók vészjelzése összetételében nagyban emlékeztet a táblán csikorgatott köröméhez.
A makákóknak a ragadozók közeledtét hírül adó riadójelzése pedig olyan ősi húrokat pendít meg az ember agyában, amelyek a korai evolúciónk során rögzültek bennünk – ugyanaz az agyi válaszreakció (fight-or-flight) aktiválódik, amikor valami olyasmit hallunk, ami ehhez a veszélyt jelentő, kellemetlen hanghoz hasonlít – fejti ki a hvg.hu.
Egy 2011-es tanulmány viszont másfelöl közelítette meg a kérdést. Michael Oehler és Christoph Reuter zenetudománnyal foglalkozó kutatók szerint egyes hangok elviselhetetlenségét az akusztikus rezonancia okozza. A hallójáratunk ugyanis felerősít bizonyos frekvenciákat, különösen azokat, amelyek a 2000-4000 Hz közötti középtartományban helyezkednek el – épp úgy, mint a táblakaparásé. A kutatók viszont beletettek a kísérletükbe egy csavart, ami nagyban befolyásolta az eredményeket.
A kutatók szétválasztották a tesztalanyok fiziológiai és pszichológiai reakcióit. Az egyik csoportnak azt mondták, hogy egy kortárs zenemű részletét fogják hallani, míg a másik csoport tisztában volt azzal, hogy táblakaparászást hall majd. Azok, akik azt hitték, zenei művet hallanak, nem érezték annyira idegesítőnek a hangot.
A két kutatás rámutat arra, hogy nem csak a fülünk anatómiai felépítése és az evolúciós örökségünk okozza, hogy szinte fizikai fájdalmat érzünk a tábla csikorgás hallatán. Hanem az előzetes tudásunk és a hozzá kapcsolta élményeink is befolyásolják, hogy hogyan reagálunk a hallottakra.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A legtöbb intézményben nem megoldott a hűtés.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Összegyűjtöttük, hogy milyen zenei és nemzenei programok miatt lehet érdemes kilátogatni a 2026-os Sziget Fesztiválra!
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
