A halak viselkedését kutatja mesterséges intelligenciával a magyar diáklány, aki részt vett a Nobel-díj átadásán

Csáki Dominika nemcsak Nobel-díjas tudósokkal beszélgethetett, hanem előadást is tartott svéd diákoknak.

Csáki Dominika, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium diákja, a Magyar Innovációs Szövetség delegáltjaként képviselte Magyarországot a 2024. december 4-11. között megrendezett Stockholm International Youth Science Seminar-on (SIYSS).

Az esemény zárásaként részt vett a rangos Nobel-díj átadási ceremónián és banketten is. Dominika nem először ér el kiemelkedő eredményt: a 33. Országos Tudományos és Innovációs Olimpia versenyzőjeként, valamint a XXIV. Tudományos Diákkörök Kárpát-medencei Konferenciájának első helyezettjeként is bizonyította tehetségét.

A SIYSS-et 1976 óta a Svéd Fiatal Tudósok Szövetsége szervezi, célja a tudományok iránt érdeklődő fiatalok inspirálása és tudományos karrierjük előmozdítása. A rendezvényen évente több mint húsz fiatal kutató vesz részt a világ különböző tájairól, akik kimagasló eredményeket értek el saját szakterületükön. Magyarországot 2001 óta minden évben egy fiatal tehetség képviseli, idén Dominika kapta meg ezt az elismerést különleges kutatása miatt, amely mesterséges intelligencia segítségével vizsgálja halfajták viselkedését.

Dominika a rendezvényen „Halak jelleme: mélytanulási algoritmusok alkalmazása komplex viselkedésformák non-invazív elemzésére” címmel tartott előadást. Kutatási eredményeit poszter formájában is bemutatta, amelyet több mint ezer svéd diák tekinthetett meg. A szeminárium résztvevői személyesen találkozhattak David Bakerrel, az idei kémiai Nobel-díj egyik nyertesével, aki szintén előadást tartott.

A diáklány részt vett a „Nobel Reception” állófogadáson, ahol Nobel-díjas kutatókkal is beszélgethetett.

 

 

 

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.