A halak viselkedését kutatja mesterséges intelligenciával a magyar diáklány, aki részt vett a Nobel-díj átadásán

Csáki Dominika nemcsak Nobel-díjas tudósokkal beszélgethetett, hanem előadást is tartott svéd diákoknak.

Csáki Dominika, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium diákja, a Magyar Innovációs Szövetség delegáltjaként képviselte Magyarországot a 2024. december 4-11. között megrendezett Stockholm International Youth Science Seminar-on (SIYSS).

Az esemény zárásaként részt vett a rangos Nobel-díj átadási ceremónián és banketten is. Dominika nem először ér el kiemelkedő eredményt: a 33. Országos Tudományos és Innovációs Olimpia versenyzőjeként, valamint a XXIV. Tudományos Diákkörök Kárpát-medencei Konferenciájának első helyezettjeként is bizonyította tehetségét.

A SIYSS-et 1976 óta a Svéd Fiatal Tudósok Szövetsége szervezi, célja a tudományok iránt érdeklődő fiatalok inspirálása és tudományos karrierjük előmozdítása. A rendezvényen évente több mint húsz fiatal kutató vesz részt a világ különböző tájairól, akik kimagasló eredményeket értek el saját szakterületükön. Magyarországot 2001 óta minden évben egy fiatal tehetség képviseli, idén Dominika kapta meg ezt az elismerést különleges kutatása miatt, amely mesterséges intelligencia segítségével vizsgálja halfajták viselkedését.

Dominika a rendezvényen „Halak jelleme: mélytanulási algoritmusok alkalmazása komplex viselkedésformák non-invazív elemzésére” címmel tartott előadást. Kutatási eredményeit poszter formájában is bemutatta, amelyet több mint ezer svéd diák tekinthetett meg. A szeminárium résztvevői személyesen találkozhattak David Bakerrel, az idei kémiai Nobel-díj egyik nyertesével, aki szintén előadást tartott.

A diáklány részt vett a „Nobel Reception” állófogadáson, ahol Nobel-díjas kutatókkal is beszélgethetett.

 

 

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.