Bár a családi pótlék összege továbbra is változatlan, 2025-ben megkezdődik a családi adókedvezmény emelése. A gazdasági akcióterv részeként a kormány a gyerekek után járó adókedvezmény megduplázását két ütemben, 2025 júliusától és 2026 januárjától fogja bevezetni.
A családi adókedvezmény egy olyan adóalap-kedvezmény, amelyet valamennyi gyerek után lehet igényelni. Ez a kedvezmény az összevont jövedelemadó alapját csökkenti, ami jelenleg
- egy gyerek esetén havi 66 670 forint,
- két gyerek esetén havi 133 330 forint,
- három vagy annál több gyerek esetén pedig havi 220 000 ezer forint.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy
- egy gyerek esetén 10 ezer forinttal,
- két gyerek esetén fejenként 20 ezer forinttal,
- három gyerek esetén pedig fejenként 33 ezer forinttal magasabb összegű nettó keresete lehet a családoknak.
A kormány bejelentése szerint 2025. július 1-től ez az összeg
- egy gyerek esetében 15 ezer,
- két gyerek esetén 30 ezer,
- három vagy több gyermek esetén pedig gyerekenként 49 500 forintra emelkedik.
Itt azonban még nincs vége, ugyanis az adókedvezmény összege ezt követően 2026. január 1-től ismét megnövekszik: egy gyerek esetén 20 ezerre, két gyereknél 40 ezerre, három vagy több gyerek esetén pedig gyerekenként 66 ezer forintra.
Így például egy háromgyerekes háztartásban a kétlépcsős emelés következtében havonta közel 200 ezer forinttal több pénz is maradhat a családoknál – írja a kormány.
Ezt az adókedvezményt a szülők továbbra is megoszthatják majd egymás között. A négy vagy több gyerekes édesanyák pedig továbbra is SZJA-mentesek maradnak.
Ki veheti igénybe a családi adókedvezményt?
A Nemzeti Adó- ás Vámhivatal (NAV) leírása szerint az a magánszemély veheti igénybe a családi adókedvezményt, aki
- családi pótlékra jogosult,
- a gyermeküket válás után felváltva gondozó szülők, akik a pótlékot 50-50 százalékos arányban kapják,
- a családi pótlékra jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastárs,
- a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa,
- a családi pótlékra saját jogán jogosult gyerek, valamint
- a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
A kedvezmény akkor vehető igénybe, ha az önálló tevékenységből származó jövedelem
- egyéni vállalkozásból, őstermelői tevékenységből, bérbeadásból származó jövedelem stb.,
- a nem önálló tevékenységből származó jövedelem, például: munkabér, adóköteles társadalombiztosítási ellátás, ezen belül a gyermekgondozási díj.
A családi adókedvezmény legkorábban a magzat 91 napos korától igényelhető, ehhez azonban szükség van orvosi terhesgondozási igazolásra. Alapesetben 16 éves korig igényelhető, ennek hossza azonban változhat, ha a gyerek nappali tagozatos középiskolába jár.
A kedvezmény igénylésének módjai
A kedvezmény igénybe vehető
- év közben, a munkáltatónak, rendszeres bevételt juttató kifizetőnek adott adóelőleg-nyilatkozattal, vagy
- az adóévre vonatkozó szja-bevallásban.
A családi adókedvezmény megigénylésének leggyorsabb módja a munkáltatónál (vagy más kifizetőnél) való nyilatkozat kitöltése arról, hogy az adott személy jogosult a kedvezményre. Ez az úgynevezett adóelőleg-nyilatkozat, amelyet évente vagy a jogosultság kezdetekor kell benyújtani. Ezt lehet kérni a munkáltatótól, de elérhető a NAV honlapján is.
Abban az esetben, ha az év során nem éltek a kedvezménnyel, vagy ha nem nyilatkoztak róla időben, akkor az éves adóbevallásban is kérhető a kedvezményt, így az addig meg nem kapott összeget visszautalják.
A NAV azt is kiemeli, hogy a szülővel közös háztartásban élő, családi kedvezményre nem jogosult élettárssal a kedvezmény év közben közösen nem érvényesíthető. Az év végi szja-bevallásban azonban a kedvezmény megosztható az élettárssal.
Míg Magyarországon 2008 óta változatlanul 10-20 ezer forint családi pótlékot kapnak havonta a családok, Ausztriában akár 100 ezer forint is járhat egy gyerek után. Ez azonban kirívó eset, a környező országok gyerektámogatásai inkább a magyar szinten mozognak. Az alábbi cikkünkben megnéztük mennyi családi pótlék jár a gyerekek után az egyes országokban:
