Így változik a családi adókedvezmény 2025-ben – ezeket érdemes tudni

Fontos változások jönnek 2025-ben a családi adókedvezmény szabályaiban. Mekkora kedvezményt lehet igénybe venni és meddig élhetnek vele a családok? Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat.

Bár a családi pótlék összege továbbra is változatlan, 2025-ben megkezdődik a családi adókedvezmény emelése. A gazdasági akcióterv részeként a kormány a gyerekek után járó adókedvezmény megduplázását két ütemben, 2025 júliusától és 2026 januárjától fogja bevezetni.

A családi adókedvezmény egy olyan adóalap-kedvezmény, amelyet valamennyi gyerek után lehet igényelni. Ez a kedvezmény az összevont jövedelemadó alapját csökkenti, ami jelenleg

  • egy gyerek esetén havi 66 670 forint,
  • két gyerek esetén havi 133 330 forint,
  • három vagy annál több gyerek esetén pedig havi 220 000 ezer forint.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy

  • egy gyerek esetén 10 ezer forinttal,
  • két gyerek esetén fejenként 20 ezer forinttal,
  • három gyerek esetén pedig fejenként 33 ezer forinttal magasabb összegű nettó keresete lehet a családoknak.

A kormány bejelentése szerint 2025. július 1-től ez az összeg

  • egy gyerek esetében 15 ezer,
  • két gyerek esetén 30 ezer,
  • három vagy több gyermek esetén pedig gyerekenként 49 500 forintra emelkedik.

Itt azonban még nincs vége, ugyanis az adókedvezmény összege ezt követően 2026. január 1-től ismét megnövekszik: egy gyerek esetén 20 ezerre, két gyereknél 40 ezerre, három vagy több gyerek esetén pedig gyerekenként 66 ezer forintra.

Így például egy háromgyerekes háztartásban a kétlépcsős emelés következtében havonta közel 200 ezer forinttal több pénz is maradhat a családoknál – írja a kormány.

Ezt az adókedvezményt a szülők továbbra is megoszthatják majd egymás között. A négy vagy több gyerekes édesanyák pedig továbbra is SZJA-mentesek maradnak.

Ki veheti igénybe a családi adókedvezményt?

A Nemzeti Adó- ás Vámhivatal (NAV) leírása szerint az a magánszemély veheti igénybe a családi adókedvezményt, aki

  • családi pótlékra jogosult,
  • a gyermeküket válás után felváltva gondozó szülők, akik a pótlékot 50-50 százalékos arányban kapják,
  • a családi pótlékra jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastárs,
  • a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa,
  • a családi pótlékra saját jogán jogosult gyerek, valamint
  • a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

A kedvezmény akkor vehető igénybe, ha az önálló tevékenységből származó jövedelem

  • egyéni vállalkozásból, őstermelői tevékenységből, bérbeadásból származó jövedelem stb.,
  • a nem önálló tevékenységből származó jövedelem, például: munkabér, adóköteles társadalombiztosítási ellátás, ezen belül a gyermekgondozási díj.

A családi adókedvezmény legkorábban a magzat 91 napos korától igényelhető, ehhez azonban szükség van orvosi terhesgondozási igazolásra. Alapesetben 16 éves korig igényelhető, ennek hossza azonban változhat, ha a gyerek nappali tagozatos középiskolába jár.

A kedvezmény igénylésének módjai

A kedvezmény igénybe vehető

  • év közben, a munkáltatónak, rendszeres bevételt juttató kifizetőnek adott adóelőleg-nyilatkozattal, vagy
  • az adóévre vonatkozó szja-bevallásban.

A családi adókedvezmény megigénylésének leggyorsabb módja a munkáltatónál (vagy más kifizetőnél) való nyilatkozat kitöltése arról, hogy az adott személy jogosult a kedvezményre. Ez az úgynevezett adóelőleg-nyilatkozat, amelyet évente vagy a jogosultság kezdetekor kell benyújtani. Ezt lehet kérni a munkáltatótól, de elérhető a NAV honlapján is.

Abban az esetben, ha az év során nem éltek a kedvezménnyel, vagy ha nem nyilatkoztak róla időben, akkor az éves adóbevallásban is kérhető a kedvezményt, így az addig meg nem kapott összeget visszautalják.

A NAV azt is kiemeli, hogy a szülővel közös háztartásban élő, családi kedvezményre nem jogosult élettárssal a kedvezmény év közben közösen nem érvényesíthető. Az év végi szja-bevallásban azonban a kedvezmény megosztható az élettárssal.

Míg Magyarországon 2008 óta változatlanul 10-20 ezer forint családi pótlékot kapnak havonta a családok, Ausztriában akár 100 ezer forint is járhat egy gyerek után. Ez azonban kirívó eset, a környező országok gyerektámogatásai inkább a magyar szinten mozognak. Az alábbi cikkünkben megnéztük mennyi családi pótlék jár a gyerekek után az egyes országokban:

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.